2011. április 25., hétfő

100

Ezen a héten volt a Cewe 100. kihívása. Azért nem semmi ez a szám, ugye? Nézegettem a héten az eddig elkészült oldalaimat. Mindegyikre olyan jó visszanézni, még az elsőkre is, amikor csetlettem-botlottam ebben a szkreppes világban. Jó visszagondolni, hogy sokáig csak rácsodálkoztam a galériákra, milyen szépséges oldalakat alkotnak mások. Aztán megismerkedni a magyar nagyokkal, a munkáikkal. És irigykedni, igen irigykedni, pedig nem vagyok egy irigy természet, hogy egyszer... talán... majd én is. És persze fejlődni, tanulni, mindig valami új technikai dolgot kipróbálni. Hiszem, ennek a tanulásnak sohasem lesz vége, hiszen mindig tovább lehet lépni egy következő lépcsőfokra. Így voltam az elején az árnyékolással (ma is mumus), a kommentírással (már nem annyira) és egy csomó minden mással is. De szívből akarom, fontos számomra, kicsit olyan mint egy napló. Már most olyan jó érzés visszatekinteni, milyen jó lesz pár, vagy jó pár év múlva... Voltak hullámvölgyek, amikor nem voltam képes egy oldalt sem alkotni, még a gépet sem volt kedvem bekapcsolni... És voltak jó pillanatok, amikor megelégedéssel dőltem hátra a széken: ó, de jó, ez az oldal úgy sikerült, olyan lett amilyennek szerettem volna. Kerestem az utamat, a stílusomat, és ennyi idő után mondhatom, talán-talán rátaláltam. Szeretem ezt a világot, örülök ennek a szép hobbinak és annak is, hogy megismerkedtem olyan emberekkel akikkel különben sohasem találkoztam volna... Nem is gondolkodtam túl sokat, úgy döntöttem a századik kihívásra előveszem azt a fotót, amiből az első olyan oldalam született, amit fel mertem tölteni a Cewe Galériájába. Most már mosolygok rajta, de akkoriban annyit simogattam, gondolkodtam hogyan is lesz jó, mint a csuda... Így került ez a fotó újra elő... (A kétszázadikra majd megint előveszem...) Rainbow gyönyörű papírjai mellé csak Krisssz üvegékszerekből készült elemeit használtam. És mivel választani nem tudtam a sok-sok gyönyörűség közül, mindegyikből került az oldalra...


És végül, de nem utolsó sorban a "századik" mellé Krisssz és Eszter még meglepit is adott azoknak, akik a héten indultak a kihíváson. Egy 30%-os kedvezményre jogosító kupon boldog tulajdonosai lehetünk, amit bármilyen fotókönyvre igénybe vehetünk. Hurrá-hurrá! Nagyon köszönöm Krisssz és Eszter!

4 megjegyzés:

  1. Puzsi, szó szerint is ragyogó az oldalad! Megvárom a 200-adikat:-)))))

    VálaszTörlés
  2. A számból vetted ki a szót! Akár én írhattam volna :) Köszi, hogy alkotsz, jó olvasni!

    VálaszTörlés