2011. április 29., péntek

Játék


Orsinál a heti feladat mottója a következő: "Édesanyám, virágosat álmodtam!" Egyetlen-egy feltétele van a játékon való részvételnek, hogy a készülő oldalon szerepeljen virág. Egy, kettő, esetleg száz. Mindegy. De legyen. Az is mindegy, hogy hol. Elemként, papíron, vagy a fotón. Orsi a játékhoz készített egy minit is - hogy van ennyi mindenre ideje, talány számomra -> egy férj, három gyerek, egy háztartás, és gyönyörűséges készletek - amiből egy elem legyen az oldaladon. Ugye nem egy nehéz feladat? Menjetek, alkossatok, majd linkeljetek Orsinál. És nyerjetek! Mutatom a készletet, amiből készült az oldalam. (Én csak ebből a miniből készítettem, nagyon szép, nem használtam más készletet.)

2011. április 25., hétfő

100

Ezen a héten volt a Cewe 100. kihívása. Azért nem semmi ez a szám, ugye? Nézegettem a héten az eddig elkészült oldalaimat. Mindegyikre olyan jó visszanézni, még az elsőkre is, amikor csetlettem-botlottam ebben a szkreppes világban. Jó visszagondolni, hogy sokáig csak rácsodálkoztam a galériákra, milyen szépséges oldalakat alkotnak mások. Aztán megismerkedni a magyar nagyokkal, a munkáikkal. És irigykedni, igen irigykedni, pedig nem vagyok egy irigy természet, hogy egyszer... talán... majd én is. És persze fejlődni, tanulni, mindig valami új technikai dolgot kipróbálni. Hiszem, ennek a tanulásnak sohasem lesz vége, hiszen mindig tovább lehet lépni egy következő lépcsőfokra. Így voltam az elején az árnyékolással (ma is mumus), a kommentírással (már nem annyira) és egy csomó minden mással is. De szívből akarom, fontos számomra, kicsit olyan mint egy napló. Már most olyan jó érzés visszatekinteni, milyen jó lesz pár, vagy jó pár év múlva... Voltak hullámvölgyek, amikor nem voltam képes egy oldalt sem alkotni, még a gépet sem volt kedvem bekapcsolni... És voltak jó pillanatok, amikor megelégedéssel dőltem hátra a széken: ó, de jó, ez az oldal úgy sikerült, olyan lett amilyennek szerettem volna. Kerestem az utamat, a stílusomat, és ennyi idő után mondhatom, talán-talán rátaláltam. Szeretem ezt a világot, örülök ennek a szép hobbinak és annak is, hogy megismerkedtem olyan emberekkel akikkel különben sohasem találkoztam volna... Nem is gondolkodtam túl sokat, úgy döntöttem a századik kihívásra előveszem azt a fotót, amiből az első olyan oldalam született, amit fel mertem tölteni a Cewe Galériájába. Most már mosolygok rajta, de akkoriban annyit simogattam, gondolkodtam hogyan is lesz jó, mint a csuda... Így került ez a fotó újra elő... (A kétszázadikra majd megint előveszem...) Rainbow gyönyörű papírjai mellé csak Krisssz üvegékszerekből készült elemeit használtam. És mivel választani nem tudtam a sok-sok gyönyörűség közül, mindegyikből került az oldalra...


És végül, de nem utolsó sorban a "századik" mellé Krisssz és Eszter még meglepit is adott azoknak, akik a héten indultak a kihíváson. Egy 30%-os kedvezményre jogosító kupon boldog tulajdonosai lehetünk, amit bármilyen fotókönyvre igénybe vehetünk. Hurrá-hurrá! Nagyon köszönöm Krisssz és Eszter!

2011. április 22., péntek

Út

Az úgy van, hogy jelenleg DST-függő lettem. Na nem kell ám túl komolyan venni, de az 5 kötelező komment után még hagytam egy párat... Bár abban is biztos vagyok, hogy Fortuna asszonynak ott is van beleszólása a dolgokba. (Egyetlen nyerésemnél biztos vásárolni volt... Még adós is vagyok mit is nyertem...) És mivel a Call topikot is állandóan figyelem, nem is maradtam le Kata legújabb OKC-felhívásáról. Ó, hát persze, hogy azonnal jelentkeztem. Gyönyörű készlet, nem a megszokott pasztelles, de szép színekkel. Kata legújabb készletéhez egy megszívlelendő üzenet is kapcsolódik, idemásolom: Az út a fontos, nem az út vége. Aki túl gyorsan utazik, az elszalaszthat mindent amiért útra kelt.


És a készlet, amiből az oldal született:


Most kedvezményesen kapható a Two Little Pixels-nél. Köszönöm Kata a lehetőséget megint.
Ja és a félreértések :) elkerülése érdekében a Hős Lány az én volnék, ahogy csúszom-mászom-úszom :) a bakonynánai Római fürdőnél.

2011. április 21., csütörtök

Oldal - rólam

Amikor elkezdtem ezzel a szkreppes dologgal foglalkozni, arra gondoltam, milyen jó lesz a gyerekekről oldalt készíteni és gyönyörködni benne, bennük. Aztán ahogy telt-múlt az idő, készült pár oldal amin már én is szerepeltem. (Végül is ez az egész az esküvői fotóink miatt kezdődött.) Most egy olyan oldalt hoztam, amin csak és kizárólag én vagyok (persze a mütyörkék mellett). Kata blogján találtam ezt a picike, de csinike készletet.


Persze megint elmaradás...

de ahogy mondják: ami késik nem múlik. Lassan megszokottá válik a cewés videó-szkrepp. Én csak a fórumon üldögélve várom, mit találnak ki a lányok. Közben persze elképzelem mi mehet a háttérben, vagyis az előtérben... Kitalálják a feladatokat, Krisssz pedig feltölti a fórumba és már kezdődhet is az agyalás és az alkotás. Most majdnem lekéstem a kezdést, de sokat gondolkodtak, így nem maradtam le semmiről. Jó dolog, mert mindig annyit simogatom az oldalam, pakolgatok ide-oda, átteszem az elemeket egy milliméterrel jobbra, aztán kettővel balra... Szóval szöszölök rendesen. Itt viszont kötött az idő, muszáj jó gyorsan "dolgozni". Kattog az agyam, jaj-jaj-jaj, csak sikerüljön. Leírom egy papírra mi kell az oldalra és pipálok... Felül is teljesítettem, mert kettő állat került az oldalamra és egyik sem pillangó (feltételek az oldal alatt) és térhatású árnyékból is akad több. Elkészültem, majdnem időn belül, jó volt, köszönöm Lányok! Mutatom az oldalam:

Felhasználtam: Strawberries Design: papír és varrás;
Paperfellow: cseresznyeág; Moani: madár

A feladat pedig: nagy fotó, idézet, valami állat (de ne pillangó), a fotón kívül csak három színt lehet használni, térhatású árnyék, valami fa (akár ág vagy éppen fakeret is) legyen. Mindig annyit kínlódom az árnyékokkal, kicsit frászt is kaptam a térhatású árnyékolástól, de végül annyira nem lett rossz, sőt nem lettek rosszak, mert a faágon kívül a madárnak is van... A cím pedig azért lett, mert a kicsi póninak Zsivány a neve. A többi zsiványt nem kell magyarázni...

2011. április 20., szerda

Tazza Di Cafe

Tavaly ősszel kicsi kotyogónk felmondási idejének letöltése nélkül felmondott... Rábeszéltem Szabit vegyünk egy kávéfőző-gépet. Na nem kell annyira komolyra gondolni, például darálni nem tud a kedves, viszont van tejhabosító funkciója, nagyon bírom. (Csak zárójelben jegyzem meg, jó lenne ha Szabi végre valahára megtanulna rendesen habosítani...) És persze finom kávét főz. Nem vagyok nagy kávés, de a reggeleimet nem tudnám elképzelni a jó illatú, fekete ébresztő nélkül. És néha ebéd után is jól esik egy csészével. Hogy miért ez a vallomás? OsDesign gyönyörű, újdonatúj készlete miatt. Különösen ajánlom kávérajongók figyelmébe. Ebből a szuper készletből készült ez az oldalam. Balázs és Noémi és persze a hintapad a főszereplő. Kicsit jó gyereknek lenni, azt hiszem... Itt a kávé:


 Khm, ez pedig a hab akar lenni:


A készlet jövő hét szerdáig féláron kapható, és megtalálható az SD és az Ivy polcán is. Végezetül még annyit, hogy ehhez a csodálatos készlethez játék is jár. Csupán egy komment kell és máris kávézhatsz Orsi készletéből... Részletek itt. Sok szerencsét!

2011. április 16., szombat

OKC - Rainbow Katánál

Ahhoz, hogy a DST-re képeket tudjak tölteni szükséges volt 5 komment. Két hete még azt sem tudtam mi az a DST, nem azt, hogy hol keressem... Persze aztán kiderült, már regisztráltam náluk, és kommenteltem is, például Mörjike egyik készleténél, hátha nyerek... Most pedig a sokadik kommentnél tartok. Mert az úgy volt, hogy Gólya tanácsára nyerési eséllyel kommenteltem. És nyertem is (Fortuna biztos félrenézett, Mr Random meg gyorsan kisorsolt) majd mutatom mit. Orsi javaslatára pedig körülnéztem az CT és OKC felhívásokon. Nem akarok CT-tag lenni több helyen, én lelkiismeretesen csak egy helyen tudok helyt állni. (És még bele se szeretnék gondolni mi lesz október közepétől, ha tényleg visszamehetek dolgozni...) Orsi CT-tagsága pedig jó döntés volt. Jó a csapata, csodálatosak a készletei, öröm velük alkotni. De OKC-ra szívesen jelentkezem. Így akadtam rá szívemcsücske Rainbow Kata OKC-felhívására. Kata gyönyörűséges készleteit nagyon szeretem, ezért azonnal küldtem is a jelentkezésemet. Kata pedig a kódot a letöltéshez. Huncut volt, mert csak kukucskát adott a DST-n, így csak a kicsomagolás után láttam, hogy megint egy finom Szivárvány Katás készlet került hozzám. Két oldalt alkottam eddig:



És a csodaszép készlet, amiből az oldalaim születtek:


Köszönöm Kata a lehetőséget ezúton is! Jaj de jó volt!

2011. április 15., péntek

Elmaradás és az eheti

Mivel nem nagyon, ááá egyáltalán nem voltam már jó ideje egy cewe-oldallal elmaradásban vagyok. Krisssz a múlt hétre egy szuperséges kihívást talált ki. Üveg ékszereket fotózott és a belőlük készült hátterek felhasználásával kellett oldalt alkotni. Persze lehetett bármilyen más elemet is használni, de a háttereknek felismerhetőknek kellett maradni. Gyönyörűek a hátterek, de csuda élénk színűek. Megnézheted és letöltheted itt. Érdemes, mert különlegesen szépek. Én úgy gondoltam a háttér éppen elég élénk, mellé még bepakoltam az összes gombot, választottam egy felhős fotót, ahol a napsugarak szépen látszanak, és fekete-fehéret "gyártottam" belőle, majd kissé színeztem. Egy szép idézet, aztán már kész is lett volna. De hiányzott valami. Így kerültek rá a gombok méretére és alakjára vágott tavaszi virágok. Úgy érzem semmi más nem kell rá, így teljes.


Az "ehetim" pedig:

Felhasználtam: papírok, noteszlap, csipke: Rainbow;
virág, huzalos virág, kapocs: OsDesign
 
Hétfőn volt a költészet napja. (Balázsom különdíjas lett egy versmondó versenyen.) A feladat pedig, amit Krisssz a hétre adott is ezzel kapcsolatos. Egy magyar verset kellett oldalba foglalni. Én egy Szécsi Margit verset választottam. Őhozzá Nagy Lászlón keresztül jutottam el. Sokszor jobban magaménak érzem egy-egy vers gondolatát, érzését, ha nő a szerzője. Ez a kis négysoros is annyira kedves és rövidsége ellenére olyan sokat mond. Ha Rainbow Kata finom papírjaihoz nyúlok, komolyan mondom még az egeret is finomabban húzkodom. A huzalos virág pedig Orsi nyári készletéből való. Szeretem, mert a huzal ellenére, vagy talán éppen azért olyan légies. Szerintem szép lett.

Új játék Orsinál

Szegény, elhanyagolt blogom... Mentségemre szolgáljon, hogy lakást sikálok, mivel jön a húsvét. A következő héten pedig Balázsom elballag a középiskolájából, hogy aztán hétfőn újra visszaballagjon, utána járni annak, vajon elég érett-e? Nem tudom más anyukák hogy vannak ezzel, de engem jelenleg a frász tör ki, Ő meg halálnyugodt... Bár tényleg nem tudom mit izgulok ennyire, (de szerintem valakinek izgulni is kéne, ezt persze szépen rám ruházta a nagy fiam) úgyis minden jól fog sikerülni. És mivel állandóan Ő jár a fejemben, így ez az oldal is Róla készült:

Minden papír és elem OsDesign: Glamorous Days

Persze most már elárulhatom, Orsi új játékára készült. Nagyon érdekes az eheti, a születési dátum alapján kell elkészíteni az oldalt. Minden számhoz tartozik egy feltétel, aminek szerepelnie kell. Részletek Orsinál. A táblázat alapján nekem három papírt, 8 elemet, kötelező elemként egy keretet és alphát kellett használni. Szerintem megfelel a feltételeknek. (Érintettnek is tetszik, így mutathatom...) Menjetek, mert érdekes játék és a jutalom sem semmi... Jó számolást és jó játékot! És persze sok szerencsét!

2011. április 14., csütörtök

Megint egy új oldal

Orsi új boltjánál, az Ivy-nél minden hónapban vannak játékok. Én most a liftelést választottam. Szeretek másolni, de nem túl gyakran "űzöm". Így most ez jó alkalom volt. Mutatom az eredetit:



És itt az enyém, sőt, itt vannak az enyéim, bár csak az elsőt töltöttem fel a galériába:

Felhasználtam: OsDesign/Teddy Bear Love

Felhasználtam: OsDesign!A Heart Full Of Love

2011. április 5., kedd

Megint tavasz

Jönnek-mennek a frontok + Gábornak megint bújik a foga. Ez azt jelenti, hogy méhecskének képzeli magát és zümi lesz. Persze nem duplán, hanem hatványozottan... Tegnap és ma délután is alig aludt, nyűgösen ébredt. Olyan Nem Tudom Igazán Mi Bajom Van De Semmi Sem Jó állapot ez. És egész estig, fürdetésig tart. Nehéz ilyenkor türelmesnek maradni, estére már elég fáradt vagyok agyilag. És akkor még a nagyobbik is aggodalmat okoz édesanyjának. Ő holnap este tízkor, diákszínpados társaival együtt felkerekedik és elutazik Erdélybe. Persze tudom, világot látni jó, csak eddig a világlátásaira volt elegendő időm felkészülni. Most meg derült égből villámcsapás-hirtelen, egyszer csak bejelenti itthon, hogy mennek "vendégszerepelni". No igen, az anyai szív. Nehéz ám elfogadni, hogy csak bejelent dolgokat és nem kér rá "engedélyt". Bár azt hiszem ebből a szempontból elég jól teljesítek, hiszen tudom, hogy el kell engednem a kezét, bármennyire is szorítanám még. Ja igen, Moviszter doktort játssza Kosztolányi Édes Annájából. És nem is akárhogyan... tisztán, érthetően beszél, 19 és fél évesen teljesen hihetően "alakítja" az idős doktort. Ezt persze ráfoghatnánk teljesen szubjektív megítélésemre, de nem, olyan mondta nekem, aki azt is megmondaná, ha nem így lenne. És akkor jöjjön a terápiás oldalam. Tegnap este kezdtem el, Gábor délutáni villámalvásakor fejeztem be. A készlet pedig amiből készült OsDesign: Vintage Spring készlete. Orsi nagyon a kedvemre alkot, hiszen ebben a készletben is csodálatos papírok találhatóak, egész egyszerűen legszívesebben mindet felpakoltam volna... És az elemek... A rózsa, a szalag, jaj imádnivaló. Hanna lett a főszereplő, egy, az esküvőnkön készült fotóval. Úgy éreztem hozzá illik ez a készlet, de ígérem Márta sem marad oldal nélkül, úgyhogy biztos jövök még... Persze csak és kizárólag és csupán terápiás célból. Egy cseppet sem azért mert élvezem...


Tavasz

Orsi készletéből (I Have Spring Fever) készült a következő oldalam:


Gyengém a szép papír. Ebben a készletben pedig gyönyörű papírok vannak. Igyekeztem minél többet megmutatni belőle, és még ráadásul fiús-tavasziasra is sikeredett az oldal. Szeretem. A fotót is: Gábor a hobbijának hódol, kavicsozik. Már több kilót hazahoztunk a sétáinkról, jól el van velük, csak figyelni kell a kóstolásra. Tehát ha kavicsozik akkor az egyik szememnek a száját a másik szememnek a kezét kell figyelnie, nehogy baj legyen...

2011. április 3., vasárnap

Fórumosszkrepp

Mivel web-kameránk még mindig beteget jelent, leváltására pedig mostanában vajmi kevés az esély - ó azok a fránya forintok, jobban mondva az ő hiányuk - ezért csak a fórumon kísérem figyelemmel a videósszkreppet. Persze elképzelem milyen jó lehet a hangulat és közben izgatottan várom a feladatot. Ami általában - lévén ez már a harmadik alkalom, tehát már beszélhetünk általábanról - nem könnyű... Most sem volt az... De lehet, hogy már unalmas, hogy mostanában mindig nyivákolok a feladatok miatt, így abba is hagyom. Inkább megmutatom a rekordidő alatt elkészült oldalam. Javulok, a múltkor éjszakába nyúltam, most pedig majdnem a keretidőn belül sikerült...

Felhasználtam: minden ShayD kivéve a buborékok: Ninie

A feladat pedig: fekete-fehér fotó, valami piros, gomb, virág, fény (normál vagy átvitt értelemben - naptej), színes fotó is, valami elbújtatva, épp csak kilóg, nyíl és az egyik kép nagy legyen. A kiírásnak megfeleltem: a halacska elbújt, fény = szappanbuborékok, az ernyő piros, igaz halovány, de piros és a zöld lelógatott összecsukott esernyő nem olyan mint egy nyíl?

A hegy meghódítása (?)

Nem vagyok valami nagy túrázó, sajnos. Inkább csak sétálni szeretek, a teljesítménytúráktól például a frász ver ki... (Szabinak jó sok jelvénye van, mondta is, hogy nekem is legyen, elvisz a világ legrövidebb teljesítménytúrájára... Egy falu főutcáján kell végigmenni és van emléklap meg jelvény meg minden... Na ebben még benne lennék...) De azért mentünk sokat kirándulni: mert kirándulni jó, együtt lenni jó, új tájakat megismerni jó. Ennek az oldalnak a fotói is egy ilyen kirándulás alkalmából készültek. Egy óriásian magas és meredek hegyre kellett felmászni, persze csak azért, hogy a másik oldalon meg lemászhassunk róla. Nem volt jó, mint ahogy a képek is bizonyítják. Egyetlen-egy jó volt mégis: föntről körülnézni... A kommentcetliken a görög tragédiák szerkezeti felépítése szerepel. Pont ide illett... mivel elég dráma volt nekem, mire feljutottam... Az oldalon található minden papír és elem Orsi gyönyörűséges készletéből, a Teddy Bear love-ból van. Nagyon szépek a színek, a sötétbarna a mályvával egészen különleges lett.


2011. április 2., szombat

A Heart full of love

Orsi egy régebbi készletéből készült ez az oldalam. Mit ne mondjak, szerelem volt első látásra...


A fotó ismerős lehet azoknak akik figyelnek rám, de nagyon szeretem és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára került oldalamra. Kicsi technika, a fényképpel szórakoztam: csak a közepe maradt színes, ráadásul a fekete-fehér rész még homályosítva is van. Azt hiszem a bravúros technika sem az én világom, ennyi és a nagy fotó háttérbe mosása éppen elegendő nekem. És persze továbbra is kínlódom az árnyékokkal, szerintem soha nem fog rendes árnyékolás sikerülni... De azért próbálkozom...

2011. április 1., péntek

Mondd szeretsz-e játszani?

Mert ha igen, akkor Orsinál a helyed! Szavazást tartott e témában, aminek végeredménye szerint kéthetente új játék indul a blogján. Minden második pénteken írja ki az új feladatot, ami természetesen mindig más és más lesz. A határidő pedig igazán baráti, hiszen a következő játék előtti csütörtök. A nyertes kiválasztásában Mr Random lesz a segítségére. A nyeremény pedig? Egy 5 $-os kupon a ScrapDishnél lévő boltjába. Menjetek és játszatok, mert játszani jó! Az első heti feladat pedig az ingyenesen letölthető mini készlettel kapcsolatos. Csak az abból készült oldallal nevezhetsz. Minden papírt és elemet fel kell használni, látható módon. A készleten kívül csak fotó(k) és WA vagy szöveg lehet még az oldaladon. Ja és az elemek nem színezhetőek át. Bővebbet itt, ahol az esetlegesen felmerülő kérdésekre is választ kaphattok. Mutatom a minikészlet előnézetijét:



Én már alkottam is vele, mutatom az oldalam:
 
 
Jó játékot kívánok!

Cewe - nehéz

Én ezt a kihívást csak úgy hívom nehéz... - sóhaj - nagyon nehéz kihívás. Krisssz és Kisnyúl a felelős érte, de tényleg. Krisssz talált FB-on egy oldalt, ami gyönyörűséges és emellett még egy nagyon érdekes technikai megoldást is tartalmaz. A kép készítője összemosta a régit az újjal. Kisnyúl meg egyből felajánlotta, hogy talán legyen ez a heti feladat. Szóval, ha a múlt hetin sírtam, hogy milyen nehéz, jaj-jaj-jaj, azt most mindenki felejtse el. A nehéz feladat ez! De a kihívás az kihívás és a kihívásoknak meg kell felelni. Vagy legalábbis meg kell próbálni megfelelni. Én az eredetihez képest fordítottam, ott a régi fotó volt az alap. Hát nem tudom, ennyire futotta:

Felhasználtam: papír, cetli: Rainbow;
filmcsík, maszk: Krisssz;
keret, miltonok: Lindsayj

És ennek az oldalnak köszönhetően most azt gondolják rólam a falumban, hogy nem vagyok normális. Tudniillik két napig fotóztam a kápolnát, hogy megtaláljam a tökéletes szöget, távolságot, miegymást... Kőre álltam, fára másztam, ugráltam, stb. Nem teljesen lett jó, némi eltérés van még, a hatvanas években készült régi kép és az enyém között. De attól féltem ha még egy nap kimegyünk, már kényszerzubbonnyal fognak várni... (Jó volt ám, tegnap húgom kislányaival mentünk + Szabi + Kira, ma csak én Gáborral, de mind a két nap roppant jól szórakoztunk. Szóval elárulom élveztem. És még azt is, ahogy összeillesztgettem a két képet, és ez csak műnyafi nálam, hogy a fent említett érintetteknek lelkiismeretfurdalásuk legyen :) ) A verset idemásolom, mert apró és nem jól olvasható:

Gyurkovics Tibor
TANKODROM


Van egy falu, hol minden véget ér.
Porok, utcák, havak.
Kőstációk vezetnek kis dómhoz - elhagyatva -
hepehupás bakonyi földeken.
Rezgő vashíd alatt vonat egypályás sínen elrepül.
Marad a domb.
Marad az alkonyat.
Néha földübörögnek testvéri tankok,
s próbalövésekkel forgácsolják a kis falusi
dómocskát.


Játszanak.
Lőnek.
Foszlik a falusi templom - játékszer -
keresztül lyuggatva próbalövedékkel.
KRIM - krimi; krimi-krimi.
Ez a felirat vékony kátránycsíkkal:
Kurszkból - Misa.
Üzenet a túlélőknek, az emlékezőknek,
a szerelmeseknek, a nemzetféltőknek.
Kurszkból - Misa.
Tányérsapkája alól mosolyog - kilő egy lövedéket,
nevet, dalol; ungarszka templomocska -
foszlik, törik, hányódik, szerteröpül.
Csupa hernyó a föld. Sárkányfogak betépve
a Bakony bordaközepéig.
Micsoda béke van!
Aranyeső robbantja sárga kézigránátjait
a felhőtlen égbe,
mely elnézi mindig az emberi kálváriát.
Közben - röppen a templomocska, magyarszka,
fröccsen, szikrázik, reped, mállva száll,
játék csupán, játék és lőadat.
Marad a domb.
Marad az alkonyat.


A kék köd mögött Kis Kreml-imitáció.
Ez az utolsó stáció.


Amikor még gyerekek voltunk a Kápolna szigorúan tiltott terület volt számunkra - omlásveszély föntről, beszakadásveszély lentről. Persze a gyereknek mi a legédesebb? Hát amit tiltanak. Sokat nem játszottunk azért itt, kényelmetlen volt a nagy köveken ugrálni. Aztán jött a rendszerváltás és a lehetőség a felújításra. Egy igazán elhivatott plébános, Márton Antal vette kézbe az ügyet. És elkészült, sok-sok összefogással. (Az ablakra a rács csak pár évvel később került. Miért nem vigyázunk értékeinkre, miért nem óvjuk, védjük, nem tudom.) A vers keletkezéséről még annyit tud a falusi emlékezet, hogy költője, Gyurkovics Tibor a Kápolna alatt haladó vonat ablakából látta meg a szétlőtt Kápolnát, ami így lett ihletője. Ja igen: tényleg nagyon közel van a Kápolna a faluhoz, és tényleg itt lődöztek. Egész gyerekkoromban. Tisztára, mint egy háború...