2011. február 28., hétfő

Gondolkodtam

azon feltegyem-e ezt az oldalt. Végül úgy döntöttem igen, itt a helye. Úgy vagyok vele, ha valami bánatom, örömöm van muszáj "kiszkreppelnem" magamból. Ez az oldal is így készült. Muszáj volt valamit alkotni. Első férjemnek, Attilának a napokban volt a születésnapja. Furcsa helyzet ám ez. Hiszen szívemből szeretem Szabit, de Attila mégis ott bujkál, soha nem feledve. Bár ha akarnám sem tudnám, hiszen Balázs annyira, annyira hasonlít rá. (Érdekes, hogy a gesztusait nem merítheti utánzásból, ez úgy látszik genetikailag kódolva lehet, egy csomó minden van ami apjából-tól jön...) Simogattam egy ideje ezt az oldalt, azt szerettem volna, hogy tökéletes legyen. Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok pakolászós, szerettem volna mindenféle gyönyörűséges mütyörkét rátenni, de ennyi tellett tőlem. Hát itt van:

 Felhasználtam:
papír, madzag, fehér rózsa: Kimeric Kreations;
bordó virág: Anelia.net; pillangó: Designs by Angel;
ág és girland: Bellisea Designs
Az idézet Zorán Szeretlek című száma.

CEWE - duplán

Cewe1: a kezdeti bizonytalanság után, Szabi szinte kiseprűzött a faluból... menjek, menjek. Bár még péntek este is úgy volt, nekem elmarad a nagy utazás... Jó volt. Jó, hogy a lányok, akiket az ember azért így-úgy megismer, arcot kaptak, testet öltöttek. Jó volt találkozni, beszélgetni, fotókönyveket lapozgatni és sokat mosolyogni. Jó volt csak ülni és figyelni a többieket milyen jól érzik magukat. (Nem említek név szerint senkit, nehogy valaki kimaradjon.) Juma szívből jövő ajándéka az idézettel. Szívből jött és szíven talált. Köszönöm. A három kitalálót említem név szerint még, nagy ötlet volt tőlük, köszi lányok: Florci, Toni és Rita. És persze mindenki büszkén tűzte ki Judit gyönyörűséges névtábláját. Meg is mutatom és persze meg is őrzöm:


A Cewe-csapat fantasztikus pozitív hozzáállása, Eszter kedvessége. Nem is tudom mit mondjak, végtelenül jól esett. Biztos nincsenek véletlenek és biztos nem véletlenül kerültünk a cewe-galériába... Krisssz pedig... hát róla már annyiszor mondtam, hogy egy angyal, de szerencsénkre itt a földön... és úgy tűnik a többiek is így vélekednek róla. A fotózás iránti lelkesedése magával ragadó. (Még ha dugdostam is kicsi gépemet a szuperszónikus, hipermodern, mindenttudó gépek elől.) Secimának pedig itt is köszönöm a fuvart. Édes mackókkal utazhattam együtt egy autóban. (Határeset remélem nem haragudott, hogy annyian beszálltunk. A mágneses orrú macikat sajnos elfelejtettem megkérdezni a nevük felől, annyira tetszett ahogy puszit adtak egymásnak.) Jó volt kicsit kimozdulni és világot látni. Hihetetlen mennyi minden változott mióta utoljára fővárosunkban jártam... Szabi pedig remekül elvolt Gáborral, így aggódnom sem kellett. (Csak Ő aggódott, miután telefonált én pedig pont a metróban voltam és én nem bírok még buszon sem telefonálni, egész egyszerűen nem hallom amit mondanak, így nem vettem fel. Erre megijedt, hogy valami bajom lett, de mondtam neki mikor felértem a metróból és hívtam, hogy rossz pénz nem vész el, ne aggódjon...) Jó volt és reméljük, hogy lesz folytatás.
Cewe2: A heti kihívásról lemaradtam. De mivel nyomdában dolgozom, így kutyakötelességemnek éreztem a heti kihívás oldalát elkészíteni, persze már versenyen kívül... Krisssz a hétre újságoldal szerkesztését kérte tőlünk. (Ezért is csodálom, hogy hetente mindig valami újat, valami mást képes kitalálni nekünk.) A kért újság lehetőleg a születésnapunkon jelenjen meg, persze. Sokat keresgéltem, kutattam, de abban az évben amikor én születtem, pont azon a napon nem történt semmi olyan, amit a neten meg lehetne találni. Így fals cikkeket írtam... és a falusi újságunkban jelentettem meg. (Tényleg van ilyen, csak nem az a neve, mint az enyémnek és havonta jelenik meg.)

Felhasználtam: papírok: ET-design és Raspberry Road Designs;
kávéfolt: Icka; szamálfülek: Gunhild; firkák: Jackie Eckles;
tépés: én

Mivel elég régi példány, kicsit megviselte az idő :). Próbáltam kicsit öregíteni a lapot, de nem találtam olyan textúrát ami igazán tetszett volna. A fotó Rainbow Kata fotóöregítési leírását felhasználva készült.


2011. február 25., péntek

Osli - második hét

Sokat vártam a héten Osli minikészletére. Emlékeztek ugye? Már arra gondoltam, Orsi is elkapta ezt a fránya influenzát, azért nem készül a készlet. Aztán valamikor kedd táján elmentem az Ivy scraps galériába, ahol egyetlen készlet árválkodott. Megnéztem, rájöttem miért. Orsiék a heti feladatnak egy Románc című készlet megalkotását kapták (papírok, WA, elemek, meg egy csomó előírás még). Ez eddig rendben is lenne, elvégre február, Valentin-nap, meg ilyenek. De a kapott színpalettától még én is csuklani kezdtem... Booorzalmas! (És most nagyon finom, kedves és udvarias voltam.) Nem csodálom, hogy nem nagyon készültek a kicsi készletek. Ilyen színekből? Aztán szerencsére megszületett, megszülettek sorra a munkák. Orsiét letöltöttem, és tegnap este-éjjel megszületett az oldalam. Persze nem románcos lett, mivel ihletet nem kaptam az égiektől ebben a témában, sehogy se. De Márta egyszer már kisegített egy, majdnemilyennehéz színekkel meghirdetett kihívásban, így úgy gondoltam, ha egyszer bejött, meg járt utat és hasonló okosságok... Így Márta (húgom kislánya) lett a főszereplőm. Ő hihetetlenül nehezen alszik el, ha viszont elalszik, akkor bárhol, bármikor. Nekem csak ennyi fotóm van róla, de a húgomnak egy tucatnyinál is több ilyen van. Aranyos, nem?  (Sorban a harmadik fotón az én ölemben durmol :) ) Mutatom az oldalt, a címe Álomszuszék:


 A készlet pedig: (Külön felhívnám a figyelmet a borzasztó színskálára a bal, felső sarokban, még hogy Románc...) Szegény designerek!

 

Nyertem, nyertem, nyertem

Már majdnem elfelejtettem milyen jó érzés is ez... De úgy látszik Mr Random nem feledkezett meg rólam és elsőnek húzta a nevem. A nyereményem pedig? Egy csodálatos, gyönyörűséges papírkészlet Rainbow-Katától. Köszönöm! Annyira örülök :) és mutatom:


Ugye milyen szépséges? Ma jó napompompom lesz, és a nap is süt itt minálunk!

2011. február 17., csütörtök

Ez Kovaxka miatt van..

Mármint ez az oldal. Úgy gondoltam kicsit visszaveszek a tempóból, aludni is kéne vagy mi. Aztán megláttam a heticewen Kovaxka oldalát és kiderült, hogy az egyik - sajnos azóta már megszűnt - kedvenc lapomnál dolgozott, mint lapigazgató. Én nyomdában dolgozom(tam), így vannak olyan periodikák amiket nagyon szeretek. Klassz velük dolgozni, aztán pedig kézbe venni a kész terméket. Olyan jó volt látni ezt az újságot (Tér és Rend) újra, mert nagyon szerettem, az egyik kedvencem volt. És ez beindította a fejemet... és készült egy újabb szeretet-oldal -> Valentin-hét :) Bár ez nem megy a cewe-re csak "versenyenkívül" mert élő ember is van rajta: én...

Felhasználtam: papírok, virágocskák, szalag, keret, csipke: Raspberry Road Designs
sárga-kék-piros virág, szív és pillangó: JoHanna
(A nyomdában három alapszínnel dolgozunk:
sárga, cián, magenta -> erre akar utalni a három színes virág.)

Me & Daddy

Tegnap már írtam, hogy Oslinál játék vár, ha felkeresed. Igazából Ő játszik, (de a jutalom komoly) ám szerintem mi ezzel csak nyerhetünk. Én most egy ilyen oldalt:


És így néz ki a készlet, amiből alkottam:



2011. február 16., szerda

Polcok

Ha odalátogatsz, Oslinál vár egy fantasztikus fiús készlet, tudniillik bekapcsolódott egy játékba az Ivy Scraps-nél. Ez a játék most hétfőn kezdődött és öt héten át tart. A nyeremény pedig? Az első három helyezett polcot kap a boltban, ami azért nem semmi! Nagyon szurkolok Oslinak, hogy sikerüljön. Én letöltöttem a készletet és most rohanok, mert elkapott az ihlet... De, hogy addig se maradjon oldal nélkül ez a bejegyzés, megmutatom a legeslegújabb oldalam. Valentin-hetet tartok (hehehe - én) így természetesen házi szerelmespárunkról készült. 


A készletet pedig amiből alkottam, a YABO-lányok polcáról vettem le. Ez az első digitális készletük, amit megtalálsz itt:



2011. február 15., kedd

Hűha

Hűha 1.) Elkészültem egy csakúgy oldallal, mert olyan kedvem volt, hogy Valentin-nap ide, Valentin-nap oda nekem oldalt kell a kisebbik fiamról, háztartásom gondos felügyelőjéről, aki mindig segít - még akkor is ha nem kell. Mai mosolygós: mindent pakolunk, úgy hogy ne érje el, mert mindent lerámol és ha értéktelennek tartja akkor gyűri és dobja a szemetesbe... Ma megjött Balázsom árvaellátása. Felhoztam és gondosan a konyhaasztal közepére tettem, Gábor még véletlenül se érje el. Aztán elmentem mosogatni. Oda szokott jönni és magyaráz, most is így tette. Lenéztem, kisfiam kezében egy tízezres mosolyog rám... Hoppá mondom, összespórolta a zsebpénzét :) és kifizet a szorgoskodásomért? Persze egyből töröltem a kezem, koboztam el a zsákmányt és mentem a konyhaasztalhoz. Ahol a többi bankjegynek kellett volna lennie. De csak kellett volna lennie... mert egy sem volt ott. Egy pillanatra megállt bennem az ütő... Elkezdtem keresni, mert a hová tetted a többit, azonnal adod oda meg ilyesmik egyáltalán nem hatottak (másfél éves). Mindent átkutattam, háztartási szemetest, pelenkás szemetest, nappalit, szobákat, fürdőt, benéztem a WC-be. Sehol sem volt. Utolsó kétségbeesésemmel benéztem az utcai cipőmbe, hát ott figyelt mind a 23000 Ft. Jaj, mondom de rendes ez a Mikulás, és milyen szerencsém van, kicsit gyűrötten ugyan, de előkerültek a bankók, így nem kell a világnak mennem. Ezért született ez az oldal. Mert ugye egész nap móka és kacagás, de azért nem árt egy kis csend sem...

Felhasználtam: papír: Blue Bell; betűk, szívecskék, manók: Miss Tina;
keret: Natasha Nat; szalag: Horváth Veronika

Hűha 2.) Dobogós lettem a Cewe-n, mert Ilyen Már Régen Volt: Harmadiknak Töltöttem Fel, Bizony Ám! Krisssz a múlt heti nagyonnehéz feladat után egy nagyonkönnyűt talált ki. Persze csak első olvasatra tűnt annak... Mert a Valentin-naphoz kapcsolódó kihívásban élő ember, állat vagy ilyesmi nem szerepelhetett. És olyan vicces bevezetőt írt, egész délután mosolyogtam, ha eszembe jutott. Ja meg gondolkodtam ha élőt nem lehet, akkor most mit szeressek? A telefonomat? A fagyigépemet? A könyveimet? A lakásomat? Aztán beugrott mit fogok szeretni, és még csak nem is szépítek, mert tényleg szeretek itt lakni:

Felhasználtam: papír: Corren Silke; filmcsík: Krisssz;
narancsos virág: MScraps; kék virág: Bellisae D;
könyv: Natasha Nat; a cím betűi: Bouille
 
És mióta elkészült azóta egyfolytában veregetem vállon magam, mert a felső nagy képen és a filmcsíkban található utolsón a kék eget én festettem ilyenre. Ez volt az első értékelhető fotómanipulációm. Nagyon halovány volt az ég, ugyebár az én kicsi gépemmel elég nehéz minőségi fotókat készíteni. Hát a nagyon halovány az túlzás, momentán egyáltalán nem volt ég. Először leradíroztam, de bután nézett ki, így a Krisssz által a múltkor ajánlott oldalakon nézegettem körbe. Találtam egy egyszerű leírást (tavaly még biztos nem ezt mondtam volna) ami alapján sikerült megcsinálnom és most örülök.

2011. február 13., vasárnap

Tél, tél, tél

Bár szerintem már mindenki a tavaszt várja, de Kata gondoskodik róla, hogy a télen készült felvételek se kerülhessenek még a sarokba...  Tehát ha nyerni szeretnél egy klassz, téli készletet, itt a lehetőség -> próbáld meg!
És mivel tél; Valentin-nap. Én nem tartom ezt az ünnepet, de már elég jól begyűrűzött hozzánk és a fiatalok körében elég népszerű. Így nagy fiam és szerelme is ünnepli. (Remélem Balázs nem fogja elfelejteni...) Mindenesetre én készültem nekik egy oldallal:

Mörjike új készletét használtam, a maszk pedig Moani munkája.

2011. február 11., péntek

Gyerekmunka

Az utóbbi időben Gábor annyit "dolgozik" itthon, csak lesek. Mindig talál magának valami sürgős elintéznivalót. Reggel minden vizes játékot bedobál a fürdőkádba. Ezzel kezdi a napot. Aztán sürög-forog a konyhában, krumplit hámoz fakanállal, aztán megkevergeti a krumplikat a kosárban ugyanazzal a fakanállal. Pakol, rakodik, rendezkedik, határozott elgondolása van arról hogyan kell egy háztartást vezetni, vagy éppen rendet tartani. Persze vicces, egész nap móka, kacagás. Roppant akaratos egyébként, kitől örökölte vajon? (Apukájától...) A heti megtanult új tudás a hiszti. Még elég kezdő a témában, elég hamar ki lehet zökkenteni belőle, de biztos magasabb szinten fogja űzni... persze nincs csucsujgatás, ha hisztizik, hát tegye, maximum kinevetjük, vagy megvárjuk, míg elfogy a lendület. De honnan tudja hogyan kell? A legújabb sürgős munka a hagymák megtisztítása a zörgős héjtól. Nekem elég kicsik a pakolási lehetőségeim, bár nagy álmom egy olyan kamra ahol a polcon illatozik a téli alma, a krumpli pedig a stelázsi (igen, olyat is akarnék) alján egy berácsozott "katrocban" van, aminek krumplinyi nyílásán lehet alul kiszedni a szükséges mennyiséget. Álmok, álmok... (Ehhez képest pár darabot tartok itt fenn, a többi pedig lent van anyukámnál a kamrában...) Egy pici kosárban a krumplik, egy másik kosárban a hagymák. Előbbiek, miután "megfőzték" őket, szorgalmasan kevergetve a társaságot, repülnek a járólapra és kezdődik a fontosfeladat. Az üres kosárba át kell válogatni a hagymákat, úgy, hogy a külső, száraz héjakat le kell szedegetni róluk. Közben vigyázni ám, ne kerüljön mindenfelé hagymahéj, csak a kosárba - így is tele lesz a lakás... És közben magyarázni babanyelven egyfolytában... Valami ilyesmit: "Anya én ennyit dolgozok itthon, pedig úgy tudom Magyarországon tiltott a gyerekeket dolgoztatni, ám én keményen megteszem amit csak tudok, hogy rend legyen a hagymák között is, ne csak úgy oda legyenek dobálva, hanem ragyogjanak, mint a nap." Meg ilyenek.




És akkor a megszokott kihívás a Cewe-n. A hétre Krissz egy idézetet választott, Szent-Györgyi Alberttől és azzal kellett oldalt alkotni. Mindegy miről szól az oldal, a lényeg, hogy az idézetnek szerepelnie kell. Megint nagyon klassz oldalak születtek, bár szerintem nem könnyű a feladat. Én például sokat gondolkodtam, mire arra az elhatározásra jutottam, rendhagyó módon fogom az idézetet felhasználni. Az ötletet az adta, hogy a blogomra feltöltött képek alá így írom a képaláírást. Ez volt a kiindulás. A másik pedig nélkülözhetetlen segítőtársam, háztartásom rendíthetetlen felügyelője, Gábor. Aki olyan, mint egy úttörő. Mindig résen és mindig segít. Vagy ezek a cserkészek? Na mindegy, itt az oldal, mutatom:

Felhasználtam: papír: Jen Yurko, keretek, nyilak: Cali,
gombostűk: Gunhild

2011. február 3., csütörtök

Na szóval...

Újabb oldal, csakúgy... Megtáltosodtam, vagy mi. Bali szalagavatóján igazi fotós fotózta az avatottakat, ez nagyon jó megoldás volt, nem ugrált 350 szülő a gyerekek (majdnemfelnőttek) körül. Csak így némi Ft ellenében lehet hozzájutni a felvételekhez. (Egy kép = 300 Ft) Rendeltünk párat, és hogy itthon én is tudjak velük valamit kezdeni, beszkenneltettük. (A mi gépünk úgy dolgozik, hogy két csíkot húz a fotóra, ötletek? Poros lehet belül?) Az egyik képből rögtön készült is oldal. Szerintem elég nehéz féligfelnőttfiúról oldalt alkotni, úgy, hogy az az érintettnek is tessék. Hát így sikerült, remélem nem kap tőle sok kritikát:


Felhasználtam: sötét háttérpapír: Fran; gyűrt papírszél: Gunhild;
gyűrött, barnás papír, papírvirágok, nyilak, kommentcimke, bíbor virág: Icka.
A keret pedig Icka papírjával, Janet BD egyik keretét sablonnak használva készült. 

A fotót kicsit javítottam, mivel a szkennelés azért sokat rontott a minőségén, bár még így sem tökéletes. És most kicsit - de tényleg csak kicsit - dicsekedni fogok. Az előző bejegyzésemben megmutattam az oldalt, ami a Scrap.hu február havi vázlat-kihívására készült. Eléggé elégedett vagyok vele, és hogy nem elfogultságból, azt mutatja az is, hogy rövid idő alatt négy bejegyzést kapott már. És mivel számomra a kéziszkrepp az olyan dolog, ami előtt térdet és fejet hajtok, nemkülönben az így alkotók előtt, hát az, hogy a négyből ketten is azt írták, olyan mintha hagyományos lenne... Mit ne mondjak olvadozok azóta is... És köszönöm. Az egyik hozzászólóm, Krisztina13 kérdezte hogyan készült a darabolt kép. Így most következzen egy kis leírás, megpróbálom érthetően elmagyarázni, remélem sikerül...

Én GIMP-et használok, és így készül: A kiválasztott képre legyártom a kereteket. Bármilyen lehet, lényeg az, hogy minél egyszerűbb legyen.  (Én most Yin egyik templétjéből kértem kölcsön hármat, a papír pedig Bonnie Blou Design-től jött.) Eldöntöm, hogy hány darabra akarom a képet darabolni és értelemszerűen annyit fogok készíteni. A képkeretek belsejébe pedig "szabok" egy papírt, mindegy milyet, itt most már ott a beszabott papír (a fekete).
 

Miután ez megvan elkezdem őket forgatni, majd a képre  úgy rátenni, hogy jól nézzen ki, mondjuk így jó lesz:


Ha tetszik az elhelyezés akkor a fotót annyiszor megduplázom, amennyi keretem van. (Ilyenkor én kikapcsolom a láthatóságot, csak azt hagyom, amivel dolgozom.)


(És mivel nagybátran nyomogattam mindenféle gombokat, rájöttem hogyan kell a képernyőt lefotózni, innentől így mutatom. Hurrá-hurrá!)
A keretbe beszabott papírt sablonnak használva invertálom a képet:


Majd a következő keretbe szabott papír jön, és így tovább, míg tart a keret. Ha vége, elfogyott a keret, a sablonként használt papírokat ki is lehet hajítani a szemetesbe, nincs már jelentőségük. Mindent visszakapcsolok láthatóra és elégedetten szemlélem az eredményt. (Átszíneztem a keretet, hogy jobban látszódjon.)



Az a fontos, hogy ha beállítottam a képet és a kereteket már egyiket sem szabad mozgatni, mert a fotó elcsúszik. Egyszerű megoldás és látványos. A Cewe-oldalán pedig Krisssz a PS-hez ad nagyon jó leírásokat: szeletelés és darabolás. Remélem érthető voltam :)

2011. február 2., szerda

Kihívás - vázlatra

Amikor elkezdődött szkreppes-életem, sokat nézelődtem mindenfelé, hogyan alkotnak a nagyok. Így regisztráltam a Scrap.hu-ra is és indultam pár vázlat-kihíváson, tanulásképpen. Ezt a kihívást minden hónapban Mónika hirdeti meg. Hagyományos és digitális oldalakkal is lehet indulni, ami nekem nagyon klassz, mert a hagyományos alkotóktól rengeteg mindent el lehet lesni. És mivel mindenki "egykaptafára' készíti az oldalt annyira érdekes látni kinek mi jutott eszébe egy-egy vázlat alapján. Arra az idők folyamán már rájöttem nem vagyok a sok képes és sok mütyörkés alkotó. De a megadott tervet pontosan betartom, így muszáj sok képet és sok mütyörkét rápakolni az oldalra, ha olyan a vázlat. Bevallom nem mindig vagyok elégedett az eredménnyel... A mostani oldalt viszont nagyon szeretem. (Bár lehet, hogy két hónap múlva már egészen máshogy oldanám meg a feladatot.) Tehát a vázlat:


Az oldalam pedig:


Minden papír és elem Rainbowtól van,
kivéve a kapcsokat amiket Gunhildtől kértem kölcsön,
a komment-megoldást pedig Oslitól lestem el.

És bevallom elforgattam a vázlatot 90 fokkal. De csak azért, hogy a két fiatalt így tudjam darabolni... Remélem így is jó lesz.

2011. február 1., kedd

Lovesoul - Mörjike

Mörjike romantikus hangulatba került. Szerencsénkre. Mert egy annyira gyönyörűséges készlet készült ebben a hangulatban mint a csoda. Hozzájuthatsz, ha szeretnéd, részletek itt. Hírlevél-olvasó vagyok, így én már letöltöttem., kicsomagoltam és megnéztem. Na, ez az amit nem kellett volna... Az ebéd ma sóskamártás, tojással és főtt krumplival. Ez amolyan ripsz-ropsz ebéd, és míg alkottam az oldalt csak a krumpli futott ki... De egész egyszerűen azonnal, rögtön és izibe oldalt kellett. Mert én is romantikus hangulatba kerültem. És nem ám a sóskamártás főtt krumplival-tól...

Mörjike: Lovesoul

Egyik esküvői fotónk, mi más? A nagy fotót háttérbe mostam, körberadíroztam. A kicsi képet beleraktam a keretbe és megkapta az Ányi-féle krémes karamell árnyalatot, mivel színesnek túl sok volt. A szöveg az esküvői idézetünk, imádom. Alatta van egy virág, ez az egyik kommentcimke, körberadírozva és szintén a háttérbe mosva. A szívecskés pecsétet pedig elforgattam, ide jobb így. Nekem nagyon tetszik. És mivel jelenleg szerelmes vagyok ebbe a készletbe, biztos, hogy nem fogom elhagyni és készül még oldal. Ajaj, csak nehogy esküvői fotókönyv legyen belőle... (már van egy...)

Újévi fogadalom

vagyis a hiánya, ami most kapóra jött... Tudniillik régebben mindig elhatároztam valamit az új esztendőre. Fogyókúra, rendszeres testmozgás, mindig visszaviszem a könyvtári könyveket időben és hasonlók. Persze 1 vagy éppen 3 hét alatt szépen el is felejtődött, csokit ettem nutellával és a könyvtártól is rendszeresen kaptam a felszólító lapokat. Így csak a lelkiismeret-furdalás maradt... Ezért pár éve megfogadtam, hogy soha többet nem fogadok meg semmit. És ezt az egy fogadalmamat nagyon szépen tartom azóta is. Szóval ha elgondolkodom azon, hogy mit is fogadtam volna meg... biztos szerepelt volna a fogadalmaim között a kommentelés. Tudom már írtam erről, de azt is tudom milyen jól esik a visszajelzés. Tudom, mert nekem is fontos, hogy olvasnak és szólnak hozzám. Igyekszem is, de nem mindig sikerül. Aztán a Cewe-galéria. Ahol szintén kéne pár jó szót klimpírozni... Az is a fogadalmaim között lett volna, hogy több csakúgy oldalt fogok alkotni. Mert jó, csak úgy a magam örömére kitalálni valamit, vagy egy fotó kapcsán elgondolkodni mit is lehetne kihozni belőle. Hát most sikerült, csakúgy...

Felhasználtam: papírok: Raspberry Road Designs; varrás: Corren Silke; gomb: AW-Design; korona: Moncsi; és Rainbow egy szalagja, ami most vágósablonként mutatkozott be.

Gáborom mindig "koldul" ha eszünk. Régebben ez nem volt egyszerű, mivel nem rágott semmit, csak nyelt. Mostanra (másfél éves) jutottunk el odáig, hogy darabosat is kaphat, nem fullad meg azonnal, bár állandóan rá kell szólni, hogy rágni, rágni, rágni. (Mondtam is Szabinak, majd az oviba is be kell rohangálnunk a botmixerrel...) A múltkor palacsintát sütöttem és délután mikor falatoztam, persze odajött cuppogni - mivel egy haspók. Tetszett neki, hogy anya így kínálta, egyből rájött mit akarok. Szabi meg jól lefotózott bennünket. Én persze azonnal tudtam ebből a fotóból oldal lesz. És lett is...