A CEWE után itt regisztráltam, anno. (Nem volt ám olyan régen...) Itt is nagyon sokat lehet tanulni, főleg mert eszméletlen mennyiségben töltenek fel oldalakat. Sok-sok kézi, hagyományos technikával készültet is. És azokból szuperul lehet inspirálódni. Negyedjére indultam a havi vázlat-kihíváson náluk. Ez azt jelenti, hogy minden hónapban Mónika közzétesz egy vázlatot ami alapján dolgozni lehet. Számomra nem könnyű feladat, de egyre jobban szeretem. Nagyon jó, mert nem lehet össze-vissza rakosgatni az elemeket, tehát alapból mindennek megvan a helye. Amúgy is sokáig tart nekem egy oldal elkészítése, óriási szöszmötölös vagyok, képes vagyok a legapróbb részleteken is sokat nyűglődni, de egy ilyen oldal már napokig tart. Ez például kettőig. (Mondjuk gyerekezek, főzök, takarítok, tehát háztartást is vezetek közben, így a két nap az nem egyenlő 48 órával...) Levélszaggató, reklámújságtépkedő, táskakipakoló, könyvespolcrámoló (szerencsére még nincs elég ereje kihúzkodni a könyveket) és számítógépasztalalattüldögélőésvezetékekethúzkodó Gábor viselt dolgai kerültek az oldalra. Hát nem édes?
Felhasználtam: papírok: Lisa Warren, Paperfellow, Mushy; elemek és keret: Storybook; kapocs: Altalena; ragacs: Krisssz; varrások és masni: Gunhild
Remélem mindenkit felsoroltam. A készleteket nem bírom... Ja és persze a versidézet Lelkes Miklós Kisfiam szemében című művéből való.
Hát ez nagyon kedves alkotás lett.A keretek nagyon hangulatosak plusz bájt kölcsönöznek a kis képeknek.
VálaszTörlésÉn speciel imádom a felsorolt tulajdonságokkal rendelkező gyerekeket:) Különösen, mikor félszemmel lesik, hogy látja-e őket valaki:) Édesek a fotók, és klassz lett az oldal:)
VálaszTörlésCsatlakozom az elöttem szólokhoz azzal a toldással,hogy édi a kis "puzsi":)
VálaszTörlés