Csempézés

Mivel tetőtéri lakásban lakunk eléggé szűkösek a lehetőségeink hely és berendezésileg. A konyhában a gáztűzhelyet például csak a ferdefal alá tudtuk elhelyezni. Így viszont az összes pára és esetenként a felcsapódó olaj gyönyörű nyomot hagyott a gipszkartonon. Gondolkodtunk már egy ideje mit lehetne kezdeni vele, aztán úgy döntöttünk csempézünk. De akkor már újra az egészet (nem olyan nagy ám). Választottunk csempét, gyönyörűt  és nekiláttunk. Múlt hét csütörtökön Szabival ketten levertük a régi csempét. Szerencsére elég szépen lejött, nem sok helyen kellett javítani. Szombaton pedig jött egy ismerősünk és Szabi segítségével nekilátott az új felrakásának. Sajnos nem végeztek, pedig ügyesen és gyorsan dolgoztak. Így majd holnap lesz befejezve és szerdán lesz fúgázva. Aztán neki a festésnek és a takarításnak, rendrakásnak, mert vasárnap SZÜLINAP! Gáborom egy éves lesz bizony! Úgy elrepült ez az egy év, észre sem vettem igazán... Már megvettük az ajándékokat is. Kap tőlünk egy majmot. Ölelgethető, szeretgethető. Azt mondtam Szabinak, ha azonnal szerelembe esek a plüssel, akkor tudom, hogy Ő lesz az igazi. A játékboltban találtam egy macit. Nagyon aranyos kis pofácskája volt, csak nem tetszett a színe (világosbarna). Viszont annak a macinak ami jó sötétbarna volt, a méretével voltak gondjaim (akkora volt, mint Gábor). A hónom alá csaptam mind a kettőt és elindultam keresni egy eladót. Kerültem a polcot és ahogy a túloldalra értem - ott is plüssök voltak - Valaki rámnézett. (Csak az arcát láttam, de az annyira aranyos volt.) Eldőlt a sorsom. Macik vissza, majom kirángat. Sötétbarna, méret rendben, pihe-puha plüss. És édes pofa. Nagyon szerethető. (Azért ez az ajándék, mert Gábor nagyon szereti szeretgetni más gyerekek kedvenceit. Főleg az unokatesók éppen aktuálisát. Csak a más gyerekek nem nagyon szeretik, mert kicsit nyálas lesz minden...) Így majd Majom lesz az Ő jó barátja. Nagyfiamnak, Balázsnak - remélem nem orrol meg rám, hogy kikotyogom - egy zöld nyuszija volt. Ő jelenleg az ágyneműtartójában lakik és szerintem Bali nem válna meg tőle. Emlékszem az oviba is mindig jött velünk. Balázs hátitáskájában hozta-vitte. És nagy kitüntetés, ha Hanna játszhat Nyuszival. Hú, jól elkalandoztam. Szóval kap még két kisautót - rághatót, mivel mindent alaposan és nagy gonddal rágcsál kettő darab fogával, csak a kaját nem - egy nagy dömpert - meglepő módon nem Kínában gyártották - és egy homokmalmot. Amit már tegnap megkapott (előszülinap). Nagyon szereti pörgetni a dolgokat. Ha autózik, az úgy néz ki, hogy miután alaposan megrágcsálta feldönti és hosszú-hosszú percekig képes pörgetni a kerekeit. Annyira elmélyülten csinálja, öröm nézni. Úgy gondoltuk egy ilyen malom éppen megfelelő ajándék lesz. És bevált. Már elég nyűgös volt, mikor indultunk haza a mamáéktól és egész hazáig a malmot pörgette a kocsiban. Egy pissz sem volt. És el sem aludt, ami külön jó volt, mert utálom felkelteni. Szóval nagy várakozással nézek a vasárnap elé. És persze nem mellékesen Szabit is ünnepeljük, ő 27-én született. Szegény, most már mindig a kisfia lesz a főszerepben... de azt mondja nem bánja...