Biztos írtam már, de nem baj, írom még egyszer... Nagyon szeretem a CEWE-kihívásokat. Először is Krisssz mindig nagyon beletrafál és annyira jókat talál ki. Ami nem semmi, hiszen a CEWE-n minden hétfőn új kihívás van. Másodszor nálam minden ott kezdődött. Kicsit olyan nekem a CEWE, mint kismacskának az anyukája, meresztgeti a karmocskáit, de biztonságban csak a mamája mellett érzi magát. Szóval megint kihívás. Vasárnap APÁK NAPJA volt. Ez itt nálunk, Magyarországon még nem terjedt el nagyon, pedig nagyon megérdemelnék az apák is, hogy köszöntsük Őket. A heti kihívás pedig ehhez a naphoz kapcsolódott. Apás-nagyapás oldalt kellett készíteni. Nekem a két fiamnak két apukája van és mivel mindketten megérdemlik azt, hogy oldalba foglaljam őket és a fiaikat, így én - rendhagyó módon - két oldallal indultam a héten. Egyik Szabiról és kicsi fiunkról, Gáborról készült. Mutatom:
Nem vagyok maximálisan elégedett, kétszer is leállt a GIMP, míg készült és már nem nagyon volt erőm-energiám hozzá, hogy változtassak. Elég pasztelszínűre sikeredett, bár nagyon jó a kék-zöld párosítás szerintem. De a végén amikor nézegettem, úgy gondoltam valami élénk kéne még. A kicsi rugijának a talpacskája elég élénk színű, így úgy gondoltam pár szál pipacs lesz ami középre vonzza a tekintetet. A pipacs azért is bizonyult jó választásnak, mivel nyári baba és nyáron pipacsszezon van, különben pedig nagyon szeretem, olyan légies. Hát ez kerekedett belőle. Felhasználtam: papír: Rainbow/Anya; keret: Altalena/KindyWorld; szalag: Aquarius; WA: Gabci/CEWE; kapocs: Kolibri/Balaton és a pipacs ET/Storybook. (Ez utóbbi készletet vásároltam a Janka-játék nyereményemből, köszönöm ez úton is.)
A másik oldal pedig kicsit emlékező. Hiszen nemsokára évfordulóhoz érkezünk megint. Az a furcsa dolog van nálunk, hogy Attila július 27-én halt meg. Szabi pedig akkor ünnepli a születésnapját. Még szerencse, hogy a kicsi (ugyan augusztus elejére voltam kiírva) bár korábban érkezett, de nem 27-én, hanem két nappal korábban. Egy torta bőven elég arra a napra... Őszintén megmondom, vannak sebek amik sohasem hegednek. Gyógyulgatnak, gyógyulgatnak de mindig nyitva maradnak. Nekem Attila ilyen seb. Soha nem fog begyógyulni.
Az oldalban azt akartam elérni, hogy a kép amit beszkenneltünk róla ne látszódjon rendesen. Csak sejtelmesen tűnjön át az arca. Úgy érzem sikerült. És a másik három kép amin Balival van. Szakadnak ki belőlem az emlékek. A legfelsőn Tapolcán bolondoztak a tó partján. A középső Dömösön készült, mielőtt szandálban (!) nekivágtunk a Rám-szakadéknak. A Duna-parton falatoztak a fiúk. És a harmadik... Ez balatoni-kép. A Balaton egyik legszebb helyén készült, Szépkilátónál. Keszthelyre indultunk, de itt megálltunk és persze a két fiú itt is bolondozott kicsit. Annyira fájó a hiánya... De Szabi sok mindenért kárpótol, Gábor pedig mindenért. Az idézet Zorántól van, csak nem került idézőjelbe. A második sor van a sírkövén is, nagyon igaz. Már csak az álmainkban mosolyog...
Felhasználtam: papír: MD/Storybook, maszk: Krisssz; virág (imádom): Bluebell/Storybook; madzag: Mörjike/Levendula; keret: Lindsay/BoysRUs; szeg: Sarahh/TulipTime
Sokat fejlődtem technikailag, úgy érzem. Természetesen messze vagyok még attól a mércétől, amit felállítottam magamnak, de igyekszem. Ányitól és Rainbow Katától rengeteg dolgot lesek-tanulok-csenek el. Mindkettőjüknek nagyon köszönöm. És nem győzöm hangsúlyozni milyen nagyon jó dolog a többiek munkáit nézegetni. Mindig jön valami ötlet, megoldás amit esetleg továbbgondolva fel lehet használni.
Puzsi, nagyon tetszettek az oldalaid, anélkül, hogy mindezt olvastam volna, tökéletesen átjött az oldalaidról. .. itt is szívemből kívánom, hogy az új mosolyok segítsék megélni álmaidat!! Nagyon tetszettek az oldalaid.
VálaszTörlésAz meg ugye mondanom sem kell, hogy amit a Cewe-ről, Ányiról, Katáról írsz, mintha én írtam volna. ... és tudod a mi különleges kapcsolatunk mozgatórugója, hogy a digiben "együtt nevelkedünk".
Sok-sok sikert kívánok itt is és legfőképpen sok boldogságot az életedben!!