2010. szeptember 1., szerda

A heti szokásos...

A  múltkori cewe-oldalammal két órát szöszmötöltem, most elárulom, hogy nem árulom el mennyit :D Sokat-sokat! De megérte, úgy érzem. A héten Kisnyul kihívása került sorra, Ő duplaoldalt készített, anno. Én szívemegyikcsücske Gáboromról készítettem egy olyan összegzésfélét. És nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy majd fotókönyv lesz belőle. Persze kicsi átalakítással a szélek levágódása miatt. Felhasználtam: háttérpapír: Bastelgalaxy; keretek, kapocs, papírgyűrődés: Gunhild; keréknyom: Lindsayj; jegyzetlap: Fran. Mutatom:



Az első része:



És a második:


Nem nagyon vagyok kommentírós, sajnos. Ebben (is) példaképem Beszteri, Juma és Dorsi, akik annyira lényegretörően, pontosan és mégis meghatóan tudnak írni. Most ezt tűztem ki célnak magam elé. Megpróbálok néhány gondolatot minden oldalamhoz hozzátenni. Evadraga múlt heti megjegyzése, amit a Cewe adott fotós kihívásához írt, indított erre az elhatározásra. Beláttam, igaza van, sokkal maradandóbb akár egy rövidke szöveggel az oldal. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle...

2 megjegyzés:

  1. Annyira kedvesek, szépek az oldalaid, ahogy írod jó érzés, ahogy fejlődünk!
    Nagyon-nagyon belülről kell nálam is jönnie a témának és már tudnom kell, hogy milyen készletet használjak ahhoz, hogy másfél óránál kevesebb időt használjak egy oldalra. Nem is baj az, hogy nem futószalagon készítjük az oldalainkat, mert más a célunk. Valamit szeretnénk átadni (róluk és magunkból) a családunknak, barátainknak, kedves ismerőseinknek. Hogy milyenek lesznek az oldalaink - az számít, hogy amikor elkészült, belül érezzünk valamiféle megnyugvást, töltsön el kellemes békesség. Nekem sokféle stílus tetszik, de van olyan,amit képtelen vagyok megcsinálni, elfogadtam, biztosan azért, mert az nem én vagyok.
    Köszönöm, hogy a kommentelésnél megemlítettél.
    Bátorság kell hozzá. Engedd el magad belül és ne törődj a külvilággal. Nem felelhetünk meg mindenkinek és nem is kell.
    Nekem is vagytok néhányan, akik megerősítésének, kommentelésének örülök! ... és ez nekem elég is ...
    Boldog szkreppelést kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Puzsi, te igenis jó vagy, és én imádom a blogos beírásaidat. :) Annál a cewes kihívásnál figyeltem fel erre, amikor te voltál a házigazda. Kedves és aranyos és csacsogós kommentelésed nagyon megtetszett :)
    Örülök, hogy megtöltöd írással is az oldalaidat, hiszen majd sok-sok év múlva ezek a kommentek fognak "mesélni" az oldalon található fotókról, az akkori érzéseidről.

    VálaszTörlés