Az a jó a májusban, hogy szülinapi partiról szülinapi partira szédölgünk (de furcsa így ez a szó). Ma megint partiztunk, csak most nyugatra indultunk, tesóméknál voltunk. Kisebbik lánya 21-én lett kettő éves. Szívemcsücske nagyobbik lánya, Hanna pedig a nevenapját ünnepelte. Összevontuk a kettőt, így mind a két csaj egyszerre lett köszöntve. Mártinak (kisebbik) nem nagyon akaródzott gyertyát fújni. 21-én tartottak egy főpróbát, a kiscsaj ott tökéletesen szerepelt, fújt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. De az előadáson elmaradt a gyertyaoltogatás. Csak bandzsított a gyertyáira, hiába noszogatta még a nővére is. Végül Hanna fújt. Aztán ajándéközön. Márta a mamától kapta a főfőfő ajándékot, egy lábbal hajtható sárga traktort. Ez kb. 40 percre lefoglalta a fiúkat, össze kellett szerelni. Aztán jól összeveszett a két tesó, ki üljön rajta. Mamáék előbb elmentek, nagyfiam, Balázs is elbuszozott, maradtunk hárman vendégek. Elsétáltunk, megnéztük a Sédet. Gábornak kölcsönkaptuk Márti babakocsiját, a két lány persze traktorral. Hanna tekert, Márti az utánfutóban vigyorgott. Az úton találtak egy rózsabogarat. Apukájuk azt mondta sajnos a bogár meghalt. Mélyen gyászolta mindenki, mire a bogár egyszercsak elrepült. Meglepődtek a lányok, de örültek. Aztán Hanna talált még egy bogarat, és elhangzott a nap mondása: Puzsi ez a bogár tényleg meghalt. Aztán a nap mondását követte a hónap mondása. Találkoztunk egy nénivel, aki az utcájukban lakik, persze megdícsérte a traktort. Hanna bájosan mosolyogva közölte: a Márti születésnapjára kapTUK. Eszméletlen a lány. Imádom. Persze mindkettőt. Készültek fényképek, majd alkotok és mutatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése