Újévi fogadalom

vagyis a hiánya, ami most kapóra jött... Tudniillik régebben mindig elhatároztam valamit az új esztendőre. Fogyókúra, rendszeres testmozgás, mindig visszaviszem a könyvtári könyveket időben és hasonlók. Persze 1 vagy éppen 3 hét alatt szépen el is felejtődött, csokit ettem nutellával és a könyvtártól is rendszeresen kaptam a felszólító lapokat. Így csak a lelkiismeret-furdalás maradt... Ezért pár éve megfogadtam, hogy soha többet nem fogadok meg semmit. És ezt az egy fogadalmamat nagyon szépen tartom azóta is. Szóval ha elgondolkodom azon, hogy mit is fogadtam volna meg... biztos szerepelt volna a fogadalmaim között a kommentelés. Tudom már írtam erről, de azt is tudom milyen jól esik a visszajelzés. Tudom, mert nekem is fontos, hogy olvasnak és szólnak hozzám. Igyekszem is, de nem mindig sikerül. Aztán a Cewe-galéria. Ahol szintén kéne pár jó szót klimpírozni... Az is a fogadalmaim között lett volna, hogy több csakúgy oldalt fogok alkotni. Mert jó, csak úgy a magam örömére kitalálni valamit, vagy egy fotó kapcsán elgondolkodni mit is lehetne kihozni belőle. Hát most sikerült, csakúgy...

Felhasználtam: papírok: Raspberry Road Designs; varrás: Corren Silke; gomb: AW-Design; korona: Moncsi; és Rainbow egy szalagja, ami most vágósablonként mutatkozott be.

Gáborom mindig "koldul" ha eszünk. Régebben ez nem volt egyszerű, mivel nem rágott semmit, csak nyelt. Mostanra (másfél éves) jutottunk el odáig, hogy darabosat is kaphat, nem fullad meg azonnal, bár állandóan rá kell szólni, hogy rágni, rágni, rágni. (Mondtam is Szabinak, majd az oviba is be kell rohangálnunk a botmixerrel...) A múltkor palacsintát sütöttem és délután mikor falatoztam, persze odajött cuppogni - mivel egy haspók. Tetszett neki, hogy anya így kínálta, egyből rájött mit akarok. Szabi meg jól lefotózott bennünket. Én persze azonnal tudtam ebből a fotóból oldal lesz. És lett is...