2011. február 3., csütörtök

Na szóval...

Újabb oldal, csakúgy... Megtáltosodtam, vagy mi. Bali szalagavatóján igazi fotós fotózta az avatottakat, ez nagyon jó megoldás volt, nem ugrált 350 szülő a gyerekek (majdnemfelnőttek) körül. Csak így némi Ft ellenében lehet hozzájutni a felvételekhez. (Egy kép = 300 Ft) Rendeltünk párat, és hogy itthon én is tudjak velük valamit kezdeni, beszkenneltettük. (A mi gépünk úgy dolgozik, hogy két csíkot húz a fotóra, ötletek? Poros lehet belül?) Az egyik képből rögtön készült is oldal. Szerintem elég nehéz féligfelnőttfiúról oldalt alkotni, úgy, hogy az az érintettnek is tessék. Hát így sikerült, remélem nem kap tőle sok kritikát:


Felhasználtam: sötét háttérpapír: Fran; gyűrt papírszél: Gunhild;
gyűrött, barnás papír, papírvirágok, nyilak, kommentcimke, bíbor virág: Icka.
A keret pedig Icka papírjával, Janet BD egyik keretét sablonnak használva készült. 

A fotót kicsit javítottam, mivel a szkennelés azért sokat rontott a minőségén, bár még így sem tökéletes. És most kicsit - de tényleg csak kicsit - dicsekedni fogok. Az előző bejegyzésemben megmutattam az oldalt, ami a Scrap.hu február havi vázlat-kihívására készült. Eléggé elégedett vagyok vele, és hogy nem elfogultságból, azt mutatja az is, hogy rövid idő alatt négy bejegyzést kapott már. És mivel számomra a kéziszkrepp az olyan dolog, ami előtt térdet és fejet hajtok, nemkülönben az így alkotók előtt, hát az, hogy a négyből ketten is azt írták, olyan mintha hagyományos lenne... Mit ne mondjak olvadozok azóta is... És köszönöm. Az egyik hozzászólóm, Krisztina13 kérdezte hogyan készült a darabolt kép. Így most következzen egy kis leírás, megpróbálom érthetően elmagyarázni, remélem sikerül...

Én GIMP-et használok, és így készül: A kiválasztott képre legyártom a kereteket. Bármilyen lehet, lényeg az, hogy minél egyszerűbb legyen.  (Én most Yin egyik templétjéből kértem kölcsön hármat, a papír pedig Bonnie Blou Design-től jött.) Eldöntöm, hogy hány darabra akarom a képet darabolni és értelemszerűen annyit fogok készíteni. A képkeretek belsejébe pedig "szabok" egy papírt, mindegy milyet, itt most már ott a beszabott papír (a fekete).
 

Miután ez megvan elkezdem őket forgatni, majd a képre  úgy rátenni, hogy jól nézzen ki, mondjuk így jó lesz:


Ha tetszik az elhelyezés akkor a fotót annyiszor megduplázom, amennyi keretem van. (Ilyenkor én kikapcsolom a láthatóságot, csak azt hagyom, amivel dolgozom.)


(És mivel nagybátran nyomogattam mindenféle gombokat, rájöttem hogyan kell a képernyőt lefotózni, innentől így mutatom. Hurrá-hurrá!)
A keretbe beszabott papírt sablonnak használva invertálom a képet:


Majd a következő keretbe szabott papír jön, és így tovább, míg tart a keret. Ha vége, elfogyott a keret, a sablonként használt papírokat ki is lehet hajítani a szemetesbe, nincs már jelentőségük. Mindent visszakapcsolok láthatóra és elégedetten szemlélem az eredményt. (Átszíneztem a keretet, hogy jobban látszódjon.)



Az a fontos, hogy ha beállítottam a képet és a kereteket már egyiket sem szabad mozgatni, mert a fotó elcsúszik. Egyszerű megoldás és látványos. A Cewe-oldalán pedig Krisssz a PS-hez ad nagyon jó leírásokat: szeletelés és darabolás. Remélem érthető voltam :)

4 megjegyzés:

  1. Szerintem nagyon eltaláltad ezt az oldalt is! A leírást külön köszi!!!

    VálaszTörlés
  2. Szuper oldal lett, visszafogott, elegáns, pont jó!

    VálaszTörlés
  3. Miért kellene bármit is kritizálni?! Tök jó és kész!

    VálaszTörlés