Gyerekmunka

Az utóbbi időben Gábor annyit "dolgozik" itthon, csak lesek. Mindig talál magának valami sürgős elintéznivalót. Reggel minden vizes játékot bedobál a fürdőkádba. Ezzel kezdi a napot. Aztán sürög-forog a konyhában, krumplit hámoz fakanállal, aztán megkevergeti a krumplikat a kosárban ugyanazzal a fakanállal. Pakol, rakodik, rendezkedik, határozott elgondolása van arról hogyan kell egy háztartást vezetni, vagy éppen rendet tartani. Persze vicces, egész nap móka, kacagás. Roppant akaratos egyébként, kitől örökölte vajon? (Apukájától...) A heti megtanult új tudás a hiszti. Még elég kezdő a témában, elég hamar ki lehet zökkenteni belőle, de biztos magasabb szinten fogja űzni... persze nincs csucsujgatás, ha hisztizik, hát tegye, maximum kinevetjük, vagy megvárjuk, míg elfogy a lendület. De honnan tudja hogyan kell? A legújabb sürgős munka a hagymák megtisztítása a zörgős héjtól. Nekem elég kicsik a pakolási lehetőségeim, bár nagy álmom egy olyan kamra ahol a polcon illatozik a téli alma, a krumpli pedig a stelázsi (igen, olyat is akarnék) alján egy berácsozott "katrocban" van, aminek krumplinyi nyílásán lehet alul kiszedni a szükséges mennyiséget. Álmok, álmok... (Ehhez képest pár darabot tartok itt fenn, a többi pedig lent van anyukámnál a kamrában...) Egy pici kosárban a krumplik, egy másik kosárban a hagymák. Előbbiek, miután "megfőzték" őket, szorgalmasan kevergetve a társaságot, repülnek a járólapra és kezdődik a fontosfeladat. Az üres kosárba át kell válogatni a hagymákat, úgy, hogy a külső, száraz héjakat le kell szedegetni róluk. Közben vigyázni ám, ne kerüljön mindenfelé hagymahéj, csak a kosárba - így is tele lesz a lakás... És közben magyarázni babanyelven egyfolytában... Valami ilyesmit: "Anya én ennyit dolgozok itthon, pedig úgy tudom Magyarországon tiltott a gyerekeket dolgoztatni, ám én keményen megteszem amit csak tudok, hogy rend legyen a hagymák között is, ne csak úgy oda legyenek dobálva, hanem ragyogjanak, mint a nap." Meg ilyenek.

És akkor a megszokott kihívás a Cewe-n. A hétre Krissz egy idézetet választott, Szent-Györgyi Alberttől és azzal kellett oldalt alkotni. Mindegy miről szól az oldal, a lényeg, hogy az idézetnek szerepelnie kell. Megint nagyon klassz oldalak születtek, bár szerintem nem könnyű a feladat. Én például sokat gondolkodtam, mire arra az elhatározásra jutottam, rendhagyó módon fogom az idézetet felhasználni. Az ötletet az adta, hogy a blogomra feltöltött képek alá így írom a képaláírást. Ez volt a kiindulás. A másik pedig nélkülözhetetlen segítőtársam, háztartásom rendíthetetlen felügyelője, Gábor. Aki olyan, mint egy úttörő. Mindig résen és mindig segít. Vagy ezek a cserkészek? Na mindegy, itt az oldal, mutatom:

Felhasználtam: papír: Jen Yurko, keretek, nyilak: Cali,

gombostűk: Gunhild