2010. november 16., kedd

Köszönöm Pufiindián!


Díjat kaptam! És nagyon meghatódtam, köszönöm Pufiindián a kedves szavakat is a díj mellé. Hogy eleget tegyek a "szabályoknak", rögtön folytatom is:

1. Köszönd meg, akitől kaptad.
2. Tedd ki a logót a blogra.
3. Linkeld be, akitől kaptad.
4. Add tovább további 7 blogosnak.
5. Linkeld be őket.
6. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.
7. Árulj el magadról 7 dolgot.

1. Köszönöm Pufiindián!
2. Kitettem.
4. Hűha, még gondolkodom... (de nem azért, mert nem tudok  hét blogost, hanem azért, mert hetvenhetet tudok akinek továbbadnám...)
5. Ha meglesznek, ígérem linkelem...
6. Ezt is megteszem...
7. Első: A nick-nevem húgom nagyobbik kislányától, szívemcsücske Hannától való, aki nem tudta kimondani a Zsuzsit, Puzsi lett belőle. Tehát Ő a második keresztanyám...
Második: 38 és fél éves vagyok...
Harmadik: igyekszem mindig pozitívan szemlélni a dolgokat, de könnyen elbizonytalanodom...
Negyedik: nagyon szeretek Márkón élni.
Ötödik: Néha jól esik kicsit egyedül lennem.
Hatodik: Még sohasem voltam a tengernél, szeretném látni.
Hetedik: Imádom a családom. Kicsit, nagyot és a közepeseket is, egyaránt.

Nem tudom ki tervezte ezt a díjat, most nézegettem, ahogy írtam a bejegyzést és nagyon tetszik amit kifejez. A két ember, ahogy a monitorból kihajolva kezet fog. Mi is így fogunk kezet, sok-sok blog- és szkrepp-társammal, sőt előfordul, hogy nem is kezet fogunk,  hanem megöleljük egymást. Sokan egyáltalán nem tudnánk a másikról, ha nem írnánk a blogokat. Így viszont - ha virtuálisan is - találkozhatunk, kicsit megismerhetjük egymást. Ismeretlen ismerősök.


3 megjegyzés:

  1. GraGratulálok a díjért! És milyen igaz a bejegyzésed utolsó része! Egy olyan kis közösség a mienk ami tele szeretettel, odafigyeléssel a másik iránt. És aztán a scrap.

    VálaszTörlés
  2. ... és én is gratulálok, szeretettel!

    VálaszTörlés