A héten Mr Random Lululu kihívását választotta. Az Ő kihívása annak idején az volt, hogy egy már meglévő páratlan oldala felhasználásával dupla oldalt alkotott. Szuper kihívás, mivel aki fotókönyvben gondolkodik annak szerencsésebb a dupla oldal. Egységesebb, szebb. Így a héten mindenki, aki indul a cewe-kihíváson szimplából duplát alkot. Én is. Bár bajban voltam, bevallom. Annak idején, abszolút kezdő koromban - minden téren kezdő, tehát oldalmentés témában is - levettem az oldal méretét, hogy feltölthető legyen a galériába és rámentettem. Tehát amikor behívtam az eredetit a duplaoldal közepén egy bélyeg nagyságú képecske jelent meg. De nem adtam fel, nekiláttam újra az oldalnak. És mennyivel gyorsabban kész lett, mint áprilisban... Nem kellett jegyzeteket böngészni, Ányihoz és Rainbowhoz szaladgálni, csak úgy simán, egyszerűen ment. (Hínye kérem a fejlődés...) Kicsit csaltam, néhány egészen aprócska változtatást eszközöltem, remélem Lululu elfogadja így is. Amúgy az elkészült oldalpár éppen jó lesz Gáborom fotókönyvébe:
Az írásos papír és a templét Krisssz munkája, a többi papírt pedig Mörjikétől vettem kölcsön. A komment pedig:
Bali már hosszú ideje készült a sümegi kamarazenei versenyre. Elhatároztuk elkísérjük, így szurkolunk és kirándulunk is. Izgatottan készültünk, mivel még nem mentünk Veled ilyen hosszú útra. Pelenkák, cumisüvegek, ebéd, uzsonna, váltóruha... Apa mikor meglátta a csomagokat megjegyezte: - Azt hittem csak egy napra megyünk... Tényleg jó sok mindent vittünk, még szerencse, hogy minden belefért az autóba. Sümegen sétáltunk, Bali próbált, aztán közösen ebédeltünk egy Scotti nevű vendéglőben, persze Te csak babaételt kaptál. Majd visszamentünk meghallgatni Baliék fellépését. Apával az udvaron maradtatok, de nyitva voltak az ablakok így Ti is hallottátok hogyan szerepelnek. Utána megmásztuk a várat, jó magas, meredek út vezet felfelé, de nagyon szép és a kilátás is gyönyörű volt. Végül visszamentünk az iskolához, megvártuk Balit, aki az eredményhirdetésen vett rész. Ezüst minősítést kaptak, kicsit szontyolodottak voltak. Vígasztaltuk, hogy ne legyen szomorú és fáradtan, de egy jól sikerült nappal a tarsolyunkban elindultunk haza.
Nem voltam múlt héten igazán toppon, nagyon elfáradtam. Alig tudtam magam összeszedni, hogy elkészítsem a kihívásra az oldalt, pedig a CEWE az egyik otthonom. Szeretek ott lenni, nagyon kedvelem Krissszt!
VálaszTörlésHétvégén sikerült a férjemnek kicsalogatnia az "odumból" és valahogy ez nagyon jó hatással volt rám. Ismét visszajött az, hogy oldalt készítsek, blogot olvassak és kommenteljek:-))
Tetszik ez a dupla oldalad is, már az első képed is nagyon szerettem:-)))