2011. január 2., vasárnap

Csipkerózsika

felébredt. És újra alkot és írogat és remélem vendégségbe is tud majd járni. Szóval nem tűntem el véglegesen, csak kicsit. Igazából több oka is van-volt a hiányomnak. Kezdődött azzal, hogy Gábor megint beteg lett december elején - de annyira, hogy a rettegett fuldoklás eredményeként már a kúphoz kellett nyúlnunk. Volt nagy ijedelem. Szerencsére előbb cselekszem és csak utána kezdek el pánikolni... Balázs szalagavatója is erre az időre esett, így a bálon nem is maradtunk, vacsora után rögtön autóztunk haza. Gáborral már szeptember óta gyakoroltunk, mivel senkivel sem maradt el. Természetesen teljesen tudományos alapon: nem volt szökés, vagy cserbenhagyás. Kicsit elhúzódott nála a szeparációs félelem... Addig nem volt gond, amíg látott engem, gyönyörűen eljátszott bárkivel, bárhol. Kitartóak voltunk és november végére elértünk oda, hogy elmaradt anyukámmal, így el tudtunk menni a szalagavatóra. (Amúgy nem volt vele semmi gond aznap este, azt leszámítva, hogy nem volt hajlandó elfogadni a vacsorát tőle, pedig egy haspók...) Aztán felfedeztem, nem vagyok annyira béna, mint gondoltam. És igyekeztem mindenkinek valami személyes, általam készített ajándékot is adni. (Persze volt ami nem készült el időre, de semmi baj, idén is lesz karácsony, addigra befejezem...) Ez pedig rengeteg időmet elvette, de annyira élveztem és jó érzés, hogy örültek az ajándékozottak. És már idenekemazoroszlántis lett és Gábornak hűtőmágnest varrtam filcből. (Ez a projekt még tartani fog egy darabig.) Nagyon szeret a hűtőre pakolászni, de azok a mágnesek amikkel játszhat nem nagyon bírták a gyűrődést. Így kitaláltam, hogy varrok filcből. Pelenkaöltéssel készültek, kicsi vattával béleltem és mágnest tettem bele. Kész van egy labda, két autó, egy napocska (sugarakkal ám, nemcsak egy kör), egy lombos fa. Húgom kislányainak pedig egy eper (Hanna jele az oviban) és egy gomba (Márta jele lesz majd) készült el. Most pedig egy traktort és egy buszt fogok készíteni. És mivel nem bírtok magammal a fotókönyvek elkészülte óta, elkezdtem még egyet. Ez arról a csodálatos időszakról fog szólni, amikor híztam 13 kilót és még örültem is neki... Szóval volt elfoglaltságom. És ha jó idő volt és nem ködös-párás-szmogos akkor spuri ki az udvarra, utcára, mezőre. És végül bevallom, sokat járkáltam mindenféle galériában, aminek azt lett az eredménye, hogy annyira elbizonytalanodtam, mint a csuda. Gyönyörűbbnél-gyönyörűbb oldalak... Ezért úgy döntöttem leteszem a lantot... jobban mondva az egeret. De Szabi nem hagyott ám békén. Állandóan rágta a fülem, mikor lesz új oldal. A végén már meg is fenyegetett :) És hiányzott is...
Van elmaradásom, mutatom:


Cewe-kihívásra, még novemberben. Nem megszokott perspektívából készült fotót kellett használni. Én egy Hannáról készült fagyis képet választottam. A történet pedig hozzá: velünk kirándult és feltettük a rossz kérdést, amire jó választ kaptunk. Felhasználtam: papírok: Rachel Dickson; varrás, maszk: Krisssz; kapocs: Pavelancsika; kicsi papírok: Mörjike; fagyi: Lisa Warren; csipke: Corren Silke. A színválasztás pedig segítséggel történt.

Az ünnepek miatt most két oldallal lehetett indulni a heticewén.  Az egyik az ünnepi sütés-főzés, a másik pedig az ünnep. Ez a két oldal készült:


Hanna és Márta segít pogácsát szaggatni a mamánál. Ugye milyen lelkesek? És mivel az fontos szabály, hogy inkább három, mint kettő, a sarokba belibbent a harmadik angyalka... Felhasználtam: papír - RDickson; felhő (ami tulajdonképpen havas bokor), angyal, csillag - Fran; maszk - Krisssz.


A komment szövege: Mikor 24-én a délutáni alvásból felébredtél és kócosan kijöttél a nappaliba, olyan csodálatos dolgot pillantottál meg, hogy a szemed még kerekebbre nyílott. Pár percig csak az ajtóból nézegetted, aztán közelebb merészkedtél és megsimogattad a tüskéket, majd óvatosan meghintáztattál egy díszt. De ez a délután még tartogatott számodra meglepetéseket. Miután besötétedett, apával nézelődtetek a háló ablakában, mikor a nappali felől elröppent egy angyal, majd még egy, és még egy. Kisvártatva  megszólalt egy csengettyű... futottál Balihoz és hozzám, apával a nyomodban. Aztán izgatottan bontogattál és játszottál. Szeretném ha sokáig hinnél a csodákban...
Csodálatos volt az idei karácsony. A rácsodálkozás a karácsonyfára, az öröm az ajándékoknak, leírhatatlan. Erősíteni fogom ezt Gáborban, amíg csak tudom. Nem vagyunk vallásosak, sajnos, de ez kell úgy érzem. A tiszta lelkének, ami remélem sokáig az marad. Napközben sokszor odamegy a fához és díszt hintáztat, tüskét simogat, vagy énekelget... Imádom... Az "angyalok" amúgy Bali volt és én. Kihajoltunk a nappali ablakán és a háló ablaka elé dobáltuk a szikrázó csillagszórókat. Szabi mesélte később, annyira megható volt, ahogy tágra nyílt szemekkel követte őket. Jövőre ő dobál, mert én is látni akarom...
Az oldal egy LDD-QP liftelése. Felhasználtam: papírok - MCO, RDickson, Fran; maszk: Krisssz; virág, kacs, glitter: Icka; komentpapír: sk; karácsonyfák: LDDesigns

4 megjegyzés:

  1. Puzsikám, nagyon hiányoztál, annyira örülök, hogy újra itt vagy! Boldog és egészséges új évet kívánok Nektek!
    Nagyon cukik az oldalaid! :) A legkedvencebbem ahol a sütit szaggatják a gyerekek! :) Majd megmutizod az SK-Puzsi hűtőmágneseket is? :)
    A scrapbook-ot Neked találták ki, csináld lécci!

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy újra olvashatlak és láthatom a csodás oldalaidat!!! Ezek is nagyon tetszenek!
    Boldog, örömökben, egészségben és sikerekben gazdag újesztendőt kívánok Neked és Kedves Családodnak is!(... és Szabit külön megdicsérem, hogy reklamálta az oldalaid készítését:-))))

    VálaszTörlés
  3. Szia Puzsi!!!! Már hiányoztál! Üdvözlégyen a fedélzeten! Igazolt távollét elfogadva, hol szomorúan, hol nektek örülve elolvastam a bejegyzést! Még, hogy abbahagyni?! Na, nee....! Nem tetszik az ötlet, az oldalaid annál inkább! Szóval tessék nekem újabb örömöke szerezni!

    VálaszTörlés
  4. Csókoltatom Szabit, hogy a lantot nem hagyta hogy letegyed, és újra zenélsz! méghozzá meseszép dallamokat csaltál elő abból a hangszerből! Gyönyörű oldalak!
    (hagyd a csudába azokat a galériákat,, csípőből vágod Te ezt a dolgot, ne ott inspirálódj, hanem Gábor, Balázs, és Szabi mosolyába!

    VálaszTörlés