Tárgy: heticewe

Éljen-éljen-éljen! Sikerült elkészülnöm és feltöltenem. Érdekes kihívás volt a cewe-heti. Krisssz most azt találta ki, hogy tárgyról, tárgyakról szóljanak az oldalak. Hű, nekem ez igazi kihívás volt. Eddig mindig szerepelt valami élő az oldalamon. Komolyan vettem a kihívást, sokat gondolkodtam mihez is kezdjek. Aztán úgy döntöttem kihagyom. De azért csak-csak ott motoszkált bennem és lassan körvonalazódott mit is fogok alkotni. Mostanában sokat varrtam, ígérem megmutatom a "késztermékeket" lassan. Gábor gondozási kiskönyvét is bevontam filccel és került rá autó, fák és házak. No meg persze az elmaradhatatlan napocska. Az autó természetesen úton... Jó móka volt és milyen az ember... az egyik ötlet hozza a másikat. Mivel a hagyományos szkrepp, sajnos be kell látnom nem az én világom, viszont a kezem mostanában állandóan viszket: valamit alkotni, készíteni, vágni, varrni, ragasztani, festeni, kitalálni, egy kézzel készített könyvet fogok neki bütykölni. Gábor könyve lesz, róla-neki fog szólni. Már elkezdtem rajzolni - én - egy pár oldal elkészült. Írok majd mesét is, és Gáboros fényképeket fogok beleragasztani. Hogy bírja a gyűrődést, le fogom fóliáztatni és spirálkötést fog kapni. Hajh, ezek a tervek... Komolyan mondom ez a kisfiú kihozta belőlem az alkotót... Szóval heticewe, mert nagyon elkalandoztam. Bár nem is olyan nagyon, hiszen a varrás az oldalamon is megjelenik:

Anyukám sajnos már nem jár a márkói foltvarrókhoz, fáj a keze... de régebben oszlopos tag volt. (Pedig Ő sem valami ügyes, nem ért rá megtanulni kötni-horgolni, Ő focizott fiatal lány korában...) A foltvarróknál egymást bátorították a lányok-asszonyok, jó kis közösség, sajnálom, hogy már nem tud menni. Kicsit foltvarrós lett az oldalam. A varrás választja el a tárgyakat, amik megjelentek az életemből, persze nem fontossági sorrendben és mennyi minden lemaradt, kimaradt. Bika vagyok, és bár nem hiszek az asztrológiában,  sok minden igaz rám a csillagjegyem tulajdonságaiból. Így az is, hogy fontos a környezet, ragaszkodom a tárgyakhoz, amik körülvesznek: a pozitív terhességi teszt, soha annyira boldog nem voltam két kis vonal láttán, a sminkek egy kis hányada, bár túlzásba nem viszem, de nő vagyok, így fontosak. Attila Efije. Ő kísérte mindig ha kórházba ment kezelésre. Balitól és tőlem kapta. Most az első mancsán vannak a jegygyűrűink, ha Balázs nősül megkapja mindkettőt, beleolvasztathatja az övébe... Kedvenc kávéscsészém, ami inkább teás ugyan, de én rengeteg tejjel és tejszínhabbal iszom a kávét, ezért kell a nagyobb bögre. Gábor majma, aki már-már az ötödik családtagunk és az elmaradhatatlan mobiltelefon, amiről pár éve még fogalmam sem volt, hogy  minek is, most pedig lépni sem tudok nélküle... Szabi és az én karikagyűrűm. És persze kávéfőző. Az én reggeli legjobb barátom. Könyvek nem kerültek az oldalra, remélem Krisssz idén is hirdet könyves kihívást... A fagyigép is lemaradt, noha vele is jóban vagyok. Szóval ha el kellene gondolkodnom melyik is a kedvenc tárgyam, őszintén megmondom nem tudnék választani. De szerencsére nem kell. Felhasználtam: papírok: Raspberry RD; Corren Silke D; varrás: MCS; gombostű és cetli: Gunhild.