Flower Fairy - Geergos

Már a boltban Geergos legújabb készlete a Flower Fairy. Betti most a mesevilágba visz el bennünket. Hinta, házikó, gomba és persze tündérlány...

 

Megtalálható a  CaysCreation kínálatában.

Oldalaim a készletből:

és

A másodikkal kipróbáltam a fantasy-t. Kicsit kirándultam a mesevilágba, de azt hiszem soha többet (bár soha ne mondd azt, hogy soha). Nem az én világom, úgy gondolom maradok annál a stílusnál ami lassan-lassan kezd kialakulni nekem. Játéknak mindenesetre jó volt.

Akkor is NYÁR!

Úgy döntöttem, hogy nálam nyár lesz és kész! Ha már az időjárás elfelejti milyen évszak van most. (Bár ma már elviselhető volt a hőmérséklet, majdnem nyárias...) Így megváltoztattam blogom öltözetét. És mivel nekem a nyár egyenlő a pipaccsal (sok pipaccsal) és görögdinnyével (a pipacsnál is többel...) így pipacsos lettem. (Mivel dinnye híjján is elég dinnye tudok lenni.) És a katicák is a gyengéim, így Janka katicái közül hármat meghívtam vendégségbe. Örömmel jöttek... Remélem Neked is tetszeni fog új külsőm Kedves Olvasóm.

Flower Torrent

Betti új készlettel jelentkezett, a címe Flower Torrent. 12 szép papír és 45 elem található benne; virágok, kavicsok, sárga pom-pom (imádom) és egy repülő madár is. 

 

Megvásárolhatod a Little Scrap Land-nál. Az én oldalaim a készletből:

  és a másik:

 

Megint CEWE

Biztos írtam már, de nem baj, írom még egyszer... Nagyon szeretem a CEWE-kihívásokat. Először is Krisssz mindig nagyon beletrafál és annyira jókat talál ki. Ami nem semmi, hiszen a CEWE-n minden hétfőn új kihívás van. Másodszor nálam minden ott kezdődött. Kicsit olyan nekem a CEWE, mint kismacskának az anyukája, meresztgeti a karmocskáit, de biztonságban csak a mamája mellett érzi magát. Szóval megint kihívás. Vasárnap APÁK NAPJA volt. Ez itt nálunk, Magyarországon még nem terjedt el nagyon, pedig nagyon megérdemelnék az apák is, hogy köszöntsük Őket. A heti kihívás pedig ehhez a naphoz kapcsolódott. Apás-nagyapás oldalt kellett készíteni. Nekem a két fiamnak két apukája van és mivel mindketten megérdemlik azt, hogy oldalba foglaljam őket és a fiaikat, így én - rendhagyó módon - két oldallal indultam a héten. Egyik Szabiról és kicsi fiunkról, Gáborról készült. Mutatom:

  

Nem vagyok maximálisan elégedett, kétszer is leállt a GIMP, míg készült és már nem nagyon volt erőm-energiám hozzá, hogy változtassak. Elég pasztelszínűre sikeredett, bár nagyon jó a kék-zöld párosítás szerintem. De a végén amikor nézegettem, úgy gondoltam valami élénk kéne még. A kicsi rugijának a talpacskája elég élénk színű, így úgy gondoltam pár szál pipacs lesz ami középre vonzza a tekintetet. A pipacs azért is bizonyult jó választásnak, mivel nyári baba és nyáron pipacsszezon van, különben pedig nagyon szeretem, olyan légies. Hát ez kerekedett belőle. Felhasználtam: papír: Rainbow/Anya; keret: Altalena/KindyWorld; szalag: Aquarius; WA: Gabci/CEWE; kapocs: Kolibri/Balaton és a pipacs ET/Storybook. (Ez utóbbi készletet vásároltam a Janka-játék nyereményemből, köszönöm ez úton is.)

A másik oldal pedig kicsit emlékező. Hiszen nemsokára évfordulóhoz érkezünk megint. Az a furcsa dolog van nálunk, hogy Attila július 27-én halt meg. Szabi pedig akkor ünnepli a születésnapját. Még szerencse, hogy a kicsi (ugyan augusztus elejére voltam kiírva) bár korábban érkezett, de nem 27-én, hanem két nappal korábban. Egy torta bőven elég arra a napra... Őszintén megmondom, vannak sebek amik sohasem hegednek. Gyógyulgatnak, gyógyulgatnak de mindig nyitva maradnak. Nekem Attila ilyen seb. Soha nem fog begyógyulni.

Az oldalban azt akartam elérni, hogy a kép amit beszkenneltünk róla ne látszódjon rendesen. Csak sejtelmesen tűnjön át az arca. Úgy érzem sikerült. És a másik három kép amin Balival van. Szakadnak ki belőlem az emlékek. A legfelsőn Tapolcán bolondoztak a tó partján. A középső Dömösön készült, mielőtt szandálban (!) nekivágtunk a Rám-szakadéknak. A Duna-parton falatoztak a fiúk. És a harmadik... Ez balatoni-kép. A Balaton egyik legszebb helyén készült, Szépkilátónál. Keszthelyre indultunk, de itt megálltunk és persze a két fiú itt is bolondozott kicsit. Annyira fájó a hiánya... De Szabi sok mindenért kárpótol, Gábor pedig mindenért. Az idézet Zorántól van, csak nem került idézőjelbe. A második sor van a sírkövén is, nagyon igaz. Már csak az álmainkban mosolyog...

Felhasználtam: papír: MD/Storybook, maszk: Krisssz; virág (imádom): Bluebell/Storybook; madzag: Mörjike/Levendula; keret: Lindsay/BoysRUs; szeg: Sarahh/TulipTime

Sokat fejlődtem technikailag, úgy érzem. Természetesen messze vagyok még attól a mércétől, amit felállítottam magamnak, de igyekszem. Ányitól és Rainbow Katától rengeteg dolgot lesek-tanulok-csenek el. Mindkettőjüknek nagyon köszönöm. És nem győzöm hangsúlyozni milyen nagyon jó dolog a többiek munkáit nézegetni. Mindig jön valami ötlet, megoldás amit esetleg továbbgondolva fel lehet használni.

OKC - Mörjikénél

Mörjike oldalán bukkantam az OKC-felhívásra. Persze jelentkeztem is, és Ági már el is küldte a Get Bliss készletet. Boldogság volt kapni és boldogság volt alkotni belőle...

A készletből készült oldalam pedig:

Annyira finom ez a készlet, ugye? Azért próbáltam a romantika mellett egy kicsi csavart is vinni a dologba. A felvételen nagyfiam, Balázs és barátnője Noémi látható. Szép pár.

Múzeumok éjszakája

Tegnap este a Múzeumokkal éjszakáztunk. Jobban mondva egy múzeummal, ami igazából nem is múzeum. Balázs vállalta a kicsi felügyeletét, így miután lefektettük aludni és gyorsan megvacsoráztunk, átugrottunk Herendre, a porcelánmanufaktúrába, ami nem más, mint maga a gyár, csak miniben. Ugyanúgy készítik a porcelánt, csak egy-egy munkafolyamatot meg lehet tekinteni, míg maga a gyár zárt terület. A bemutató egy filmvetítéssel kezdődik. Itt a látogató ráhangolódhat az elkövetkezendő látványra, megismerkedhet a gyár múltjával, jelenével. A filmben Freund István - Steffi bácsi - meséli el a porcelángyártás titkait. Steffi bácsi élete teljesen összefonódott a gyárral. 1909-ben született, édesapja is festő volt. Steffi bácsi 1923-ban lett tanonc a gyárban, majd nyugdíjasként 1993-ig dolgozott, összesen 70 (!) évet töltött el a manufaktúrában. Sajnos pár évvel ezelőtt elhunyt. Miután a film véget ért, elindultunk a gyártási folyamatot megnézni. Kíváncsian hallgattuk a fiatal idegenvezető lány magyarázatát a porcelánkészítésről. A porcelán legfontosabb alapanyaga a kaolin, földpát és a kvarc Franciaországból érkezik. Ahhoz, hogy porcelán legyen belőle vizet adnak hozzá. Ha kevesebbet, akkor formázómasszát kapnak, ebből készülnek például a tányérok, ha több vizet, akkor öntőmasszát, ebből pedig többek között a csészék készülnek. Kosarat is fonnak a manufaktúrában, a szálanként sodort és illesztett masszaszálak adják meg a kosárka formáját. Egy kosárkához 6 méternyi szálat használnak fel. Az összes virágot is egyenként formázzák. (Lehetőség van ennek elsajátítására is, némi Ft befizetésével 30 percben.) A híres herendi figurákat több darabból illesztik össze, megnézhettük ezt a munkafolyamatot is. Belül üregesek, így az égetésnél a forró levegő jobban átjárja. Számomra a leglenyűgözőbb folyamat az áttörés volt. Ez speciális késsel történik. Hibázás esetén az egész munkadarab megy a kukába és kezdődik előről az egész, javítani nem lehet. Az a váza, amin akkor dolgozott a csillagszemű hölgy, 8 (!) óra munka. És ez csak az áttörés! Így már érthető a horribilis ár, ugye? Ezután égetés, mázazás, majd mázas égetés következik és egy újabb csodavilág a festőműhely. Hát erről is csak a tisztelet legnagyobb szintjén lehet beszélni. Többféle festés létezik, manapság már egy festő csak egyféle formát fest. Nem egy mintát, egy formát. Tehát vagy tányért, vagy figurát. Mindegyik különböző előkészületeket igényel. Például pauszpapírra rajzolják elő a mintát, kilyukasztják és szénporral besimítják. Így a tányéron megjelenik a minta körvonala és kezdődhet is a festés. A bemutatott epres tányér festési ideje például 8 óra, de a keleti mintásé már 16 óra, azaz két napi műszak. Nem semmi, ugye? Megnézhettük Esmeraldát is. Ő egy 20 kg-ot nyomó hölgy, a világon csak 10 darab van belőle és 4 millió forintot ér. Jelenleg festés alatt áll, két hónap a festési ideje, és csak megrendelésre készül. Amúgy a festékport terpentinnel keverik, és teszik kenhetővé. Ez sok látogatónak bántotta az orrát, meg is kérdezték a festőhölgyeket, de azt a választ kapták, ők már megszokták. Engem nem zavart, pedig elég érzékeny az orrom. És még egy érdekesség: balkezes festő nincs. Az asztalok jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy balkezes nem tudna dolgozni. De a lehetőség egy balkezes előtt is nyitva áll, hogy a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájában dolgozzon, csak nem festőként. Hát ennyi információt tudtam átadni erről a csodavilágról. Ha Gábor nagyobb lesz, biztos elviszem majd ide, hiszen méltán lehetünk büszkék a világ 60 országában jelenlévő "herendire".

Icka blogjában láttam a múltkor ezt a megoldást. A képeket nem egyszerűen közzéteszi, hanem mindegyiknek ad egy keretet. Nagyon tetszett, így én is így fogom ezentúl megmutatni a képeimet.

Soft Sweet

Ingrid játékot hirdetett. Jelentkezni még június 28-ig lehet egy kedves üzenettel és az e-mail címére elküldött, az oldaláról ingyenesen letölthető Soft Sweet készletéből készített oldallal.

Letölthető innen

 Az én oldalam:

Újra CEWE

Nagyon szeretem a CEWE-s heti kihívásokat. Egyrészt Krisssz mindig nagyon ötletes és jó feladatokat talál ki, másrészt szívem csücske is, mivel ott találkoztam először a scrappel. Így, ha tehetem mindig részt veszek a kihívásokon. Krisssz a közelgő apák napja alkalmából fiús oldalt kért. Ez nekem kétszeresen is jó feladat. Először is két fiam van, egy nagyon kicsi és egy nagyon nagy. Másodszor pedig életem első nyereményét - szintén CEWE - is kiválóan fel tudtam használni, lévén a két választott készlet közül az egyik klassz fiús. A fotóról: két hete letettem az udvaron a fűbe Gábort, aki persze rögtön el is indult felfedezni a világot. Néha lecsüccsent és visszanézett, anya még ott van-e ahol hagyta, és nagybátran ismerkedett fűvel, bokorral.

Gábor mindenhol feláll...

Gáborom mindenhol feláll. De ez hagyján, kifordul - mintha egy kocsmapultnál állna - és az oldalán támaszkodik, közben vigyorog. Nagyon aranyos, de annyira féltem. Mikor felállt elhatároztam, ha törik, ha szakad megtanítom arra, hogyan is kell leülni. Nem odalépni és leültetni, ha már fáradt és nem bírja a kicsi lába, hanem behajlítani a térdét és letérdeltetni, majd ebből a helyzetből már le tud ülni biztonságosan. Klasszul működik is a dolog. Így rögzült: térdel, csücsül, ügyes (ezeket mondogatom mindig Neki). Ha csak simán leültetem, akkor úgy maradt volna meg a fejecskéjében. És ha nincs mögötte senki, akkor nincs segítség, így nincs más alternatívája, mivel úgy szokta meg, hogy rögtön leül. De állásból nem is olyan egyszerű leülni egy babának. A kezével el kell engednie a kapaszkodót, hogy leérjen a feneke és úgy nem biztonságos. Gyakran ezért zuhannak el és ütik meg magukat. Na ennyi gyereknevelési tanács után lássuk a mai termést. Sajnos Geergos készletéből készült oldalam még titkos, de nemsokára mutathatom. De, hogy ne maradjon a blog oldal nélkül ma sem, a Scrapbook.hu-n Kolibri indított egy kihívást. Egy kedvenc dalt kellett oldalba foglalni. Régóta nagyon szeretem a U2-t. Pár évvel ezelőtt pedig felfedeztem a Corrs nevű szintén ír zenekart. Ezt a dalt Bono énekli a Corrs-szal. Ennél jobb már nem is lehetne... Szabival 2008-ban házasodtunk össze és akkoriban éjjel-nappal ezt a számot hallgattam. Ez egy feldolgozás és az eredetije is nagyon tetszik. Az oldalhoz felhasználtam Ányi virágait, és DigitALE papírját, amit még áprilisban vonatoztam össze. Egyszerű kis oldal lett, lássuk:

És itt van a zene, ami inspirálta. Annyit még hozzáteszek, hogy Szabi ahogy néz ezen a fényképen, hát az maga a libabőr... És a szám is a csábításról szól.

Scrap.hu - júniusi vázlat

A Scrap.hu júniusi vázlat-kihívására készítettem ezt az oldalt. Nekem nem könnyű így dolgozni, mivel nagyon szigorúan tartom magam a vázlathoz, szinte már mm-es pontossággal. Mondjuk a templatekkel is mindig megszenvedek. De ahogy utóbbit, úgy az előbbit is szeretem, mert gyakorlásnak, tanulásnak nagyon jó, szerintem. Most Balázsom és az Ő Noémije lettek a szereplők. A kép még télen készült, de úgy gondoltam a választott színekhez illik. (Nesze neked júniusi vázlat!) A végén annyira siettem (Gábor türelmetlen volt) az árnyék lemaradt. Sajnos-sajnos. Az idézet Szabó Lőrinctől van, a papírokat és az elemeket a Stuff To Scrap-tól vonatoztam össze.

Aztán elkezdem Geergos újabb készletéből a CT-oldalamat vagy oldalaimat. Majd meglátom mennyi időm lesz. Betti úgy dolgozik, mint egy expressz-vonat. Az új készlete is nagyon szép - majd meglátod kedves olvasóm.

CEWE-kihívásra készült

Krisssz mindig nagyon érdekes és szép kihívásokat talál ki. A héten is nagyon beletalált: dupla oldalt kellett készíteni, úgy mintha fotókönyvet készítenénk. Bevallom, eddig egy fotókönyvet barkácsoltam össze, 4 éves unokahúgomnak, Hannának a születésnapjára. Három álmatlanul eltöltött hetembe került és a barkácsolás szó szerint értendő. (Ezért is irigylem annyira Ányi kisfiától, Somától azt a csodát, amit az édesanyja készített Neki.) De szerintem lassan-lassan bele fogok vágni egy következőbe is, bár mindig rájövök mennyi a hiányosságom még. Az oldalam - bocsánat oldalaim - főszereplője természetesen kisebbik fiam, Gábor lett. Sokat fényképezem, és így gyakran elkapom egy-egy "rosszalkodását" (ami még nem igazi rosszalkodás, inkább a világ felfedezése és természetesen megkóstolása). Ezek a képek mozgatták meg a fantáziámat és ez kerekedett belőle. Láttam, illik a dupla oldalakat megmutatni külön is, így én is mutatom. De mivel nem fotókönyvbe készült, így elcsúszott egy kicsit a közepe. Mentségemre szolgáljon, hogy egyben így, elcsúszva arányosabb. Még annyit, hogy a gyönyörűséges kék papírt Ányitól vonatoztam, a többi elem és a gyűrt papír pedig a CEWE-nyereménykészletemből van, Shayarka Design készlete. Imádom! Akkor lássuk azt a duplaoldalt:

És az oldalak külön-külön. Az első:

 

Aztán a második:

Azért nem lett annyira rossz, ugye?

Geergos új készlete

Mától kapható Geergos új készlete, a My girl.

  

Megvásárolhatod a LittleScrapLand és a  Cayscreation kínálatában. Betti megint nagyon szép, virágos készlettel jelentkezett. A készletből készült oldalaim:

és

Már megint NYEEERTEEEM!!!

Jajdejó, jajdejó, jajdejó, jajdejó nyeeerteeem! Már megint. És azt hiszem meg tudnám szokni ezt az érzést. Janka névnapi játékán indultam és Mr. Random kisorsolt. A férjem mondta is, elő azzal az öt számmal, de nem strapálom magam Fortunával. Bőven elég, hogy Random úr kedvel és pont. És nyeeerteeem. Bár be kell valljam, olyan vagyok, mint egy nagycsoportos ovis. Bár lehet, hogy inkább bölcsis. Halvány lilám sincs mit kell most tennem. Janka írta, hogy írjak e-mailt. De nem tudom hova. Így a megjegyzések rovatába írtam meg az enyémet és  egyúttal bevallottam bénaságom. Remélem nagyon rövid idő alatt megtanulom ezt a nyeremény-dolgot. (Ami azt jelenti, hogy sokat nyerek.) Bár nem ezért kezdtem el és nem is ezért folytatom a scrap-elést (jó ez így leírva vajon?). De azért jóóóóó! És megmutatom még egyszer melyik oldalammal indultam. Édes Márta meghozta a szerencsémet, a katicás kis pofijával.

Süt a nap!

Nem jelentkeztem három napja, mentségemre szolgáljon frászt kaptam amikor a nappaliban szembejött velem egy sherpa. Így már nem magyarázhattam tovább be magamnak, hogy a vasalnivaló teteje nem éri el a hóhatárt, hanem Bali tesispólója van a tetején. A sherpa megjelenése ráébresztett arra, hogy VASALNOM KELL! Így vasaltam. Túlzásba ugyan nem vittem, de jelentős mértékben csökkent a hegy mérete. ÉS! Sokat voltunk levegőn, mert végre süt a nap! Hurrá-hurrá-hurrá. Ma délután pedig sétáltunk egyet, voltunk a gyönyörűszép újdonatúj játszótéren, meghintáztattuk Gáborkát és ettünk egy jégkrémet. Sajnos nálunk, itt a faluban nincs fagyi, de azért finom volt. Kicsi fiú is kapott egy picit. Aranyosan cuppogott és tiszta fagyis lett. Természetesen se fényképezőgép, se mobiltelefon... Hanyag szülők!

Janka játéka

Ma nagyon ügyes lány voltam. (Nekem még mindig szerda van...) Véletlenül láttam meg Kisnyúlnál Janka játékát és kedvet kaptam hozzá. Janka saját készletéből kellett oldalt készíteni. Nagyon aranyosak az elemek, teljesen nyári hangulatú, pedig egy darab nap sincs benne. És mégis. El is kapott az ihlet, pedig csak holnap (azaz ma) akartam nekiállni De aztán megcsináltam az oldalt. Húgom másik szívemcsücske lánya, Márta szerepel a fotón, aminek tesóm a Tündér (Weöres Sándor után) címet adta. Annyira aranyos a piros pofijával, így a katicák kellettek, bár a pillangó (mániám) is nagyon csábító volt, de végül lemaradt. Ez kerekedett, mutatom:

Heti CEWE-kihívás

Elkészült az oldalam a heti CEWE-kihívásra. A heti feladat, ki kell választani  a kedvenc designered, és az ő egyik készletével kell oldalt készíteni. Csak abból az egy kitből lehet alkotni. Kicsit csaltam, mert ugyan Michelle Coleman készletét használtam fel, viszont nem egyet, hanem kettőt. De bevallottam ám... És itt azt is elárulom, hogy rövidke scrapp-es életem legnehezebb oldala volt. És még csak nem is tudom miért. Jók az elemek, klassz a fotó... De megkínlódtam vele. A végeredmény viszont nem lett annyira rossz. Biztos azért ilyen színes, mert megint rossz az idő (vasárnap óta) és már nagyon unom. A képen szívemcsücske Hanna üldögél a sátorban tavaly nyáron. És annyira mosolyog, hogy a gyönyörű szeme csak csík. Sok oldalt nézegettem mostanában és az önbizalmam romokban volt. Hamar összezuhanok egyébként is, de annyira szépséges oldalakat láttam, hogy egyből arra gondoltam: én, ilyet, soha, minekisgyötrődöm, stb. De aztán megmagyaráztam magamnak, ahogy autót sem tudunk vezetni rögvest, meg kell tanulni, ahogy a scrap-et is. Szóval tanulni, tanulni, tanulni. És ha soha-soha nem fogom elérni azt a színvonalat amit a "nagyok", a magam örömére azért alkothatok én is. Talán... De azért megmutatom mit sikerült: